Két hét múlva minden számlát lát az adóhivatal

2021. 03. 18., 09:15

Április 1-től minden számlát, még a magánszemélyek részére kiállítottakat is látja az adóhivatal; március 31-én véget ér a zökkenőmentes átállásra biztosított, három hónapos szankciómentes időszak – tájékoztatta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.

Bevált a szankciómentes időszak, a vállalkozások mintegy 98 százaléka már átállt az új rendszerre, amellyel a lakossági számlák adatai is továbbíthatóak – mondta az államtitkár.

Az adóhivatal adatai szerint március elején 871 ezer vállalkozásból mindössze 20 ezer cég küldte a régi, már csak két hétig üzemelő rendszeren keresztül a számlaadatokat.

Minden segítséget megkap az a 20 ezer cég is, amelyik még nem állt át az új rendszerre – jelentette ki Izer Norbert. A napokban ezért minden érintett levelet kap az adóhivataltól, az elektronikusan megküldött tájékoztatás figyelmeztet a szankciómentes időszak végére is.

Március 31-ig még van idő, mindenki átállhat az újfajta rendszerre, ebben pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyedülálló szolgáltatásai is segítenek.

Az adóhivatal ingyenes számlázó-programjával a gazdálkodók könnyen és automatikusan teljesíthetik az online számlaadat-szolgáltatást. Ingyenes, biztonságos, gyors és népszerű is az adóhivatal saját fejlesztésű számlázó-programja, az úgynevezett Online Számlázó, amelyen keresztül már ötmillió számla érkezett be.

Egy másik adóhivatali újítás is segíti az átállásban a vállalkozásokat, 2020 júniusa óta elérhető a NAV fejlesztése, az Online Számlázó mobilapplikációja, ami ingyenesen letölthető az Apple App Store és a Google Play áruházakban. Az applikáció sikerét jelzi, hogy eddig már több mint 34 ezren letöltötték.

Izer Norbert felidézte, hogy a március 31-ig tartó szankciómentes időszak alatt még használható a régi, úgynevezett 2.0-ás verziójú XSD séma, de április 1-től már csak az eggyel fejlettebb 3.0-ás verzió alkalmazható, amely egyszerre biztosítja a gazdaság további fehéredését, az áfabevallási-tervezetek kiajánlását, az adatvédelmet, valamint a papírmentes számlázást.

Az államtitkár megjegyezte, hogy új rendszerre (az XSD 3.0-ra) való átállás adatvédelmi szempontból is fontos, hiszen ez a specifikáció biztosítja a lakossági adatok anonimitását.

A lakossági adatok az értékesítési oldal elemzéséhez nélkülözhetetlenek, de a magánszemély vevő személyes adataira nincs szükség, így azokat az adóhivatal se látja. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS