Izer Norbert: már ötezren választották a kivát december 1-je óta

2019. 12. 22., 11:05

Ötezer cég jelentkezett be kivásként december 20-ig, és ez a szám még jelentősen nőhet. Jövőre ugyanis csökken az adó mértéke, ezért még inkább megéri a kisvállalati adót (kiva) választani – tájékoztatott Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár.

A gyengülő európai gazdaságban a magyar gazdaság védelmének újabb fontos eleme lehet a kiva kulcsának egy százalékpontos, 13 százalékról 12 százalékra történő csökkentése - jelezte az államtitkár. Emlékeztetett arra, hogy a Gazdaságvédelmi Akcióterv számos intézkedése segíti a hazai kkv-kat, amelyek közül az egyik legjelentősebb lépés a kiva mértékének csökkentése. Az intézkedés népszerű is, hiszen a kiva a leggyorsabban növekvő adófajta. Míg tavaly decemberben 29 ezer kivást tartott nyilván az adóhivatal, december 1-jén már 41 500-at.

Izer Norbert megjegyezte, hogy az adócsökkentéssel a jelenleg több mint 41 ezer magyar cég összességében 5 milliárd forinttal kevesebb adót fizet jövőre. Hozzátette, hogy ezt az összeget majd újra kell számolni, hiszen  már most látható, hogy jövőre újabb ötezer céggel bővül a kivások népes tábora. De a vállalkozásoknál hagyott összeg még tovább nőhet, ha az év hátralévő egy hetében még mások is bejelentkeznek a kisvállalati adó hatálya alá.

A Pénzügyminisztérium számításai szerint 57 ezer cég összességében további 24 milliárd forintnyi adót takaríthatna meg a kivával. A tárca az adóhivatallal együtt még a választásban is segítette az érintetteket, hiszen december első hetében mind az 57 ezer cég kapott tájékoztatást arról, hogy mennyit spórolhat jövőre, ha áttér a kisvállalati adóra. 

Az adatok azt mutatják, hogy a gazdasági szereplők hajlandóak befizetni az egyszerűbb és alacsony adót - emelte ki az adóügyi államtitkár. Izer Norbert rögzítette: a kormány ezentúl is segíti majd könnyebb közteherviselési szabályokkal a hazai kis- és közepes vállalkozásokat.

A kivát azok a legfeljebb 50 főt alkalmazó vállalkozások választhatják, amelyeknek előző évi bevétele, illetve a mérlegfőösszege nem haladja meg az egymilliárd forintot. A kisvállalati adó alapja a személyi jellegű kifizetések és a kifizetett osztalék összege, amelyet csökkent a nettó tőkebevonás is. Az adó mértéke 2020. január 1-jétől az adóalap 12 százaléka, amelynek teljesítésével a cég mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS