Izer Norbert: kezdődik az adózás legújabb, online korszaka

2021. 04. 01., 10:45

Megkezdődik ma egy új, online korszak, amelyben az adóhivatal már minden számlát lát. A március 31-ig tartó szankciómentesség lejártát követően továbbra is méltányosan, az adózóval együttműködve jár el a NAV – tájékoztatta Izer Norbert az MTI-t csütörtökön.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal április 1-jétől minden számla adatát megkapja azonnal, online módon, a beérkező adatok révén pedig több, az Európai Unióban is egyedülálló szolgáltatással segíti a vállalkozásokat – tette hozzá a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Nemcsak az adóhivatal újfajta szolgáltatásai, mint a papírmentes számlázás vagy az áfabevallási-tervezetek kiajánlása, segítik a tisztességes vállalkozásokat, hanem a csalárd adózók kiszűrése is - hangsúlyozta az államtitkár. Mint mondta: az online számlázás teljessé tétele a legnagyobb horderejű lépés a feketegazdaság elleni küzdelemben. Évente négymilliárdnyi számla- és nyugtaadat áll a kockázatelemzők rendelkezésére, ezért már nem éri meg adóelkerüléssel próbálkozni, hiszen az adóhivatal az online eszközei révén ezt azonnal észleli.

Az adatvédelem az egyik leglényegesebb eleme az online számlázásnak – szögezte le az államtitkár. Ez mától különösen fontos, hiszen április 1-től már a lakosság részére kiállított számlákat is teljes körűen látja az adóhivatal, de csak anonim módon, a magánszemély vásárlóról ugyanis semmilyen adat nem kerül be az adóhivatal online számla rendszerébe.

Izer Norbert szerint a vállalkozások egyre tudatosabbak adóügyeik intézésekor, erről tanúskodnak a szankciómentes időszak tapasztalatai is. A vállalkozások jelentős többsége ugyanis már a határidő előtti hetekben átállt az új rendszerre.

Az államtitkár elmondta, hogy a szankciómentes időszak lejártát követően is a mulasztás körülményeit, súlyát, gyakoriságát mérlegelve, méltányosan jár el a NAV. Az adatszolgáltatást nem vagy nem megfelelően teljesítőket az adóhivatal segíti, az áfabevallási-tervezet kiajánlásához ugyanis minden számla adatára szükség van.

A jó és pontos adatok nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy Magyarország az elsők között nyújtson az Európai Unióban példaértékű adóhivatali szolgáltatásokat a vállalkozásoknak – húzta alá Izer Norbert. Leszögezte, hogy nem a mulasztási bírság kiszabása a cél, hanem az adatszolgáltatás szabályszerű teljesítése, ebben pedig partner a Pénzügyminisztérium és az adóhivatal is. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS