Így ellenőrzött a NAV 2018-ban

2019. 08. 09., 16:31

A NAV átalakuló ellenőrzési szemléletében egyre nagyobb szerepet kapnak a valós idejű, célzott vizsgálatok. Kevesebb ellenőrzéssel, központosított kockázatelemzéssel és új szolgáltatások bevezetésével, mint például a kiemelt adózók előzetes értesítése, a támogató eljárás vagy az adótraffipax, hatékonyabban biztosíthatók a bevételek – olvasható az adóhivatal „Bulletin 2018” című kiadványában.

Csökkent az ellenőrzéstípusok száma is. Középpontba került a jogkövetéssel arányos hatósági fellépés. A támogató eljárások és támogató jellegű ellenőrzések jelentős költségvetési bevételt produkáltak, 2018-ban 15 475 támogató jellegű ellenőrzés eredményeként az adózók önellenőrző, illetve alapbevallásaikban 13,18 milliárd forint adóról adtak számot.

A NAV 2018-tól az EU tagállamai közül egyedüliként biztosítja a papírmentes ellenőrzést. 2018-ban 12 ezer ilyen ellenőrzés volt. Ezekben az eljárásokban az adózó személyes részvételére nincs szükség, a NAV az ellenőrzés hivatalos iratait az ügyfél elektronikus tárhelyére küldi, az ellenőrzött fél iratait, beadványait pedig hivatali tárhelyén fogadja az erre a célra rendszeresített ELLUGY nyomtatvány segítségével. Ezekkel az újításokkal jelentősen egyszerűsödött az ellenőrzési eljárás és csökkentek az adózó, valamint a hivatal költségei, időráfordítása is.

Szakterületi ellenőrzések

A 190,6 ezer adószakmai vizsgálat 122 ezer adózót érintett. A feltárt adókülönbözet meghaladta a 274,5 milliárd forintot, a kivetett szankciók összege 208,6 milliárd forintot tett ki. Az online pénztárgépek adatainak felhasználásával végzett 9,6 ezer ellenőrzés összesen 2,8 milliárd forint adókülönbözetre derített fényt. A jövedéki szakterületen befejezett 48,5 ezer ellenőrzés 13,5 ezer esetben tárt fel jogsértést, a kiszabható bírság összege megközelítette a 2,9 milliárd forintot. 2018-ban mintegy 3,5 ezer fémkereskedelmi ellenőrzést folytatott le a hivatal, a közúti ellenőrzések során feltárt jogsértések miatt 5,6 ezer esetben kellett közigazgatási bírságot kiszabni mintegy 850,7 millió forint értékben. A több mint 190 ezer járműellenőrzés 21,4 ezer EKÁER-bejelentéssel kapcsolatos jogsértést állapított meg.

EKÁER-ellenőrzések

Az EKÁER adatainak felhasználásával végzett 16,1 ezer ellenőrzés 2018-ban 36,3 milliárd forint adókülönbözetet tárt fel, a bejelentések száma meghaladta a 13,4 milliót. Jól érzékelteti a rendszer előnyeit, hogy az előző évhez képest kevesebb ellenőrzést végeztek a NAV munkatársai, mégis magasabb találati arán­nyal. A kockázatelemzés módszerével nagy eséllyel olyan adózók vizsgálatá­ra kerül sor, akiknél adózási szempontból nagy valószínűséggel szabály­talan az üzletmenet. Kiugróan magas a korábbi évekhez viszonyítva a szakterületeinknek – ezen belül a bűnügyi szakterületnek – átadott információk mennyisége, ami azt is jelenti, hogy egy adózóról több szakterület adatai összefutnak a NAV rendszerében.

Foglalkoztatotti riasztás

2018-as fejlesztés a foglalkoztatotti riasztás rendszere, ami az ellenőrzési és bűnügyi tapasztalatok alapján kockázatos szektorokban, a gyakran új foglalkoztatóhoz kerülő, esetleg munkaerő-kölcsönzőn keresztül foglalkoztatott magánszemélyek adatait monitorozza. A rendszer a jelenleg követett mintegy 83 ezer adózó T1041 jelű bejelentéseinek változását, sőt, az őket foglalkoztató cégek bevallásait és befizetéseit is vizsgálja. A szisztéma segítségével a NAV 2018-ban 481 ellenőrzést zárt le, több mint 1,3 milliárd forint nettó adókülönbözetet feltárva. A riasztás alapján indított támogató ellenőrzések 200 millió forint többletbefizetést eredményeztek. Az eljárások eredményeként gyakran sikerül elérni, hogy a korábban bejelentés vagy járulékfizetés nélkül alkalmazott munkavállalók helyzete rendeződik, foglalkoztatásuk a szabályok betartása mellett folytatódik. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS