Húsz évet is kaphatnak a mobiltelefonos áfacsalók

2021. 07. 07., 15:30

A bíróság összesen 14 gyanúsított letartóztatását és további 1 bűnügyi felügyeletét rendelte el.

Összesen 10,5 milliárd forint kárt okozott a költségvetésnek az a három, mobiltelefonok és más elektronikai eszközök kereskedelmével foglalkozó bűnszervezet, amit nemrég számolt fel a NAV. A bandák módszere azonos volt: a Közösségből beszerzett árut egy szövevényes céghálón átfuttatva kerülték el az áfafizetést, így versenytársaiknál jóval kedvezőbb áron tudták kínálni termékeiket.

A külföldről behozott elektronikai cikkeket, mobiltelefonokat a bűnszervezetek egy bonyolult számlázási láncon, gyakran mindössze pár hónapig működő, székhelyszolgáltatóhoz bejelentett, strómanok vezette bukó cégeken keresztül számlázták tovább, áfafizetés nélkül. Ezek a cégek valós gazdasági tevékenységet nem végeztek, alkalmazottaik nem voltak, kizárólag fiktív számlázásra használták őket, sok közülük rövid úton külföldi állampolgárok nevére került. Amellett, hogy az áfacsalással a láncolat végén álló haszonhúzók jelentős árelőnyhöz jutottak, összességében 10,5 milliárd forinttal károsították meg a költségvetést.

A NAV összehangolt akciójában 59 helyszínen összesen 226 nyomozó, járőr, IT-szakember vett részt, a kutatásokat a MERKUR bevetési egység és az EUROPOL is támogatta. A költségvetési kár megtérítésére országszerte több mint 5 milliárd forintos vagyont, közte 1,5 milliárd forint értékben ingatlanokat, 1 milliárdos bankszámlavagyont, 187 milliónyi készpénzt, 800 milliós követelésállományt, 616 millió forint értékben árukészletet és 100 milliós gépkocsiflottát sikerült biztosítani, valamint egy 800 milliós áfakiutalást is megakadályoztak.

A nyomozók összesen 25 személyt állítottak elő és hallgattak ki, közülük 15 fő őrizetbe is került. A bíróság összesen 14 gyanúsított letartóztatását és további 1 bűnügyi felügyeletét rendelte el. A költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt a bűnszervezetek irányítói akár 20 évet is kaphatnak. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS