Húsz évet is kaphat a székhelyszolgáltatóból lett számlagyáros

2021. 05. 25., 14:30

Magyarország egyik legnagyobb székhelyszolgáltatójának vezetője felügyelte a számlagyáras bűnszervezetet, amit a napokban számolt fel a NAV. A több mint 800 milliós áfacsalás gyanúsítottjai közül öten már letartóztatásban vannak. A cégháló feltérképezésében ezúttal is nagy szerepe volt az online számlaadatok elemzésének, a NAV ugyanis már minden belföldi számlára rálát.

A Győr–Budapest–Miskolc tengelyen tevékenykedő bűnszervezet egy többszintű céghálót és egy azt kiszolgáló számlagyárat működtetett. A cégek egy része alvállalkozóin keresztül valós szolgáltatásokat nyújtott – takarítást, lakatosmunkát végeztek megrendelőiknek –, egy másik részét azonban kizárólag számlázásra hozták létre. A fiktív költségszámlákkal a hálózat tagjai fizetendő áfájukat csökkentették, összesen 826 millió forintos kárt okozva a költségvetésnek.

Az alvállalkozói szint sűrűn váltott bukó cégei csaknem 800 főt foglalkoztattak. Az alkalmazottak – annak ellenére, hogy rendszeresen egyik foglalkoztatótól a másikhoz jelentették át őket – ugyanazokat a feladatokat látták el ugyanazokkal az eszközökkel, gyakran ugyanazon a helyszínen.

A bűnszervezet felszámolására szervezett akcióban a nyugat-dunántúli nyomozók egy nap alatt 26 ingatlant zároltak, több millió forint készpénzt, nagy értékű karórákat foglaltak, és 18 bankszámlát is befagyasztottak, összesen csaknem 750 millió forint értékben. A papíralapú könyvelés és elektronikus nyilvántartások mellett az elkövetők telefonjain tárolt adatokat is begyűjtötték, sokan közülük ugyanis titkosított kommunikációra alkalmas mobilappokon és levelezőrendszereken tartották a kapcsolatot.

A nyomozók összesen 11 személyt állítottak elő és hallgattak ki gyanúsítottként, öten már letartóztatásban vannak. A NAV bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt nyomoz, a szervezet irányítói akár 20 évet is kaphatnak. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS