Hasznot is hoz a cégeknek a NAV adatszolgáltatás

2020. 06. 18., 10:45

Két héten belül bővítik a NAV adatszolgálatásra kötelezettek körét. Bár sokan csak extra adminisztrációt és a nagytestvér árgus szemeit látják a jogszabályváltozás mögött, valójában a vállalkozások nyerhetnek vele a legtöbbet. A kényszerű digitalizáció miatt gyorsabb és olcsóbb lesz az irodai adminisztráció, ráadásul sokan most fűzik integrált rendszerbe a cégek folyamatait.

2020. július 1-től minden belföldi adóalany részére kiállított számlát be kell küldeni a NAV Online Számla rendszerébe. A beküldésre 4 nap áll rendelkezésre, az 500 000 forint áfatartalom feletti számlák esetében viszont az adatszolgáltatásra 1 nap adott. A digitalizáció tehát nem kerülhető ki, extra adminisztráció lesz, kivétel viszont nem. Sárospataki Albert, a Billingo online számlázó ügyvezetője azonban kicsit más szemszögből néz az előttünk álló időszakra.

„A változás persze ijesztő tud lenni, de azt gondolom, azok a vállalkozások, akik most el merik engedni a megszokott kézi számlatömböt, és akár a komfortzónájukból kilépve is, de a digitalizáció útjára lépnek, ők nemcsak hatékonyabb, olcsóbb és időtakarékosabb számlázásra váltanak, számos járulékos előnyre is számíthatnak” – mondta Sárospataki Albert, aki hozzátette: az elektronikus bankolás, a könyvelés, a különböző ügyviteli programok lecserélését, integrált rendszerbe fűzését is egyszerre célszerű megoldani.

Az online számla ingyenes is lehet

A kézi számlatömb használata a jogszabályváltozással nem szűnik meg, de nem éri meg tovább használni. A kézi számlákra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az online számlázóval kiállított bizonylatokra. 4 napon belül kell az adatokat rögzíteni a NAV Online Számla rendszerében, így internetkapcsolatra tehát ez esetben is szükség van, a számla adatait azonban duplán, a számlatömbben és a NAV rendszerében is rögzíteni kell.

Az online számlázóval egyértelműen gyorsabb a számlázás, ha pedig rontunk egy bizonylatot, néhány gombnyomással javítható az elírás. Ez utóbbinak a NAV adatszolgáltatás kapcsán is kiemelt jelentősége van, a hibásan, késve vagy rosszul rögzített adatok miatt magánszemélyek esetén 200 000, cégek esetén pedig 500 000 Ft lehet a mulasztási bírság számlánként.

Az online számlázással tehát minimum azt elérhetjük, hogy nem lesz több a kötelező adminisztráció.

„A billingós számlázáshoz elég a cégnevet tudni, a rendszer automatikusan kitölti a vállalkozás többi számlázási adatát, beleértve az adószámot is, ami július 1-től kötelező elem lesz a számlákon. Automatizálhatók a fizetési felszólítások, így kevesebbet kell foglalkozni a kintlévőségkezeléssel, folyamatos a bevételáramlás. Naprakészen, bármikor ellenőrizhetők a bevételek, egy helyen vezethetjük a kiadásokat és a bevételeket is” – nyilatkozta Sárospataki Albert.

A könyvelők munkáját is segíti az új rendszer

A NAV adatszolgáltatás adta lehetőségek egyébként a könyvelők munkáját is átalakítják. Közülük is egyre többen térnek majd át a NAV által biztosított digitális lehetőségekre. Ehhez pedig elengedhetetlenek lesznek a korszerű számlázók által biztosított adatok.

„A visszajelzésekből látjuk, hogy a vállalkozások jelentős része nyit és vágyik is új digitális lehetőségekre. Egy részük azonban még ragaszkodik a nyomtatott számlához, a kézzel fogható megoldásokhoz. A Billingo rájuk is gondolt. Hamarosan érkeznek a blokknyomtatók, így a tevékenységi helyhez nem kötött vállalkozók is bárhol, bármikor, mobilról vagy tabletről billingózhatnak. A tenyérnyi méretű készülékkel pedig helyben nyomtathatják ki a számlát” – mondta az ügyvezető.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS