Hamis parfüm: piacon vette, parkolóban árulta

2020. 09. 22., 17:30

A NAV Tolna megyei munkatársai több tucat hamis parfümöt foglaltak le egy áruház parkolójában egy nőtől. Az ügyben iparjogvédelmi jogok megsértése miatt eljárás indult.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szolgálaton kívüli munkatársa figyelt fel egy szekszárdi hipermarket parkolójában parfümöket áruló nőre, és azonnal értesítette szolgálatban lévő kollégáit.

A pénzügyőrök 45, különféle márkajelzésű (Paco Rabanne, Lancome, Giorgio Armani, Hugo Boss, Chanel) parfümöt találtak a nő táskájában és autójában. Megállapították, hogy az illatszerek a vásárlók megtévesztésére alkalmas hamisítványok, amit az előzetes szakértői vélemény is alátámasztott. A nő a parfümök származását nem tudta igazolni, elmondása szerint azokat egy budapesti piacon vásárolta.

A NAV munkatársai a mintegy ötszázezer forint értékű hamis illatszert lefoglalták és iparjogvédelmi jogok megsértése miatt eljárást indítottak.

A hamisított termékek kiszűrése a piacról azért is fontos, mert azok nemcsak a gazdaság szereplőinek okoznak jelentős károkat, hanem a vásárlókra nézve is magas egészségügyi kockázatot jelenthetnek – hívja fel a figyelmet a NAV.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS