GKI: folytatódik a lakásárak ütemes emelkedése

2019. 07. 31., 09:30

Folytatódik a lakásárak ütemes emelkedése, országos átlagban 4-5 százalékos, az új építésű lakásoknál 4-7 százalékos, a pesti belvárosban akár 10 százalékos áremelkedésre is lehet számítani a következő egy évben a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, negyedévente publikált ingatlanpiaci felmérése szerint.

A GKI a vállalatok, az ingatlannal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők), valamint a lakosság következő egy évre vonatkozó ingatlanpiaci terveit, szándékait és kilátásait térképezte fel. A második negyedévi vizsgálatban 112 ingatlanokkal foglalkozó cég és 1097 vállalat vett részt, a lakossági reprezentatív minta 1000 emberből állt.

A magyar ingatlanpiacon a bérlők, a bérbeadók és a befektetők aktivitása is folyamatosan erősödik. A fejlesztési kedv csaknem minden szegmensben érezhető. Mindezt támogatja a gazdasági fejlődés üteme, a beáramló európai uniós források, az alacsony kamatkörnyezet és a befektetői  érdeklődés. A GKI szerint az adatok azt mutatják, hogy minden adott a szektor további lendületes fejlődéséhez, ezáltal a közeljövőre vonatkozó kilátások továbbra is optimisták.

Közölték, a lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások negyedéves alapon némileg visszaestek. Az előző negyedéves vizsgálathoz képest azoknak a körében, akik a következő egy évben biztosan elindítanak egy vásárlási vagy építési tranzakciót 23, a valószínűleg piacra lépők között pedig 9 százalékos volt a csökkenés. Éves alapon a lakástranzakcióra biztosan készülő háztartások száma némileg csökkent, míg a valószínűleg cselekvők száma nőtt. A lakossági várakozások – az április és júliusi visszaesés ellenére – továbbra is optimisták. Negyedéves alapon a lakásfelújításra és korszerűsítésre vonatkozó lakossági kilátások is kissé visszaestek, de éves alapon enyhe javulás érezhető.

Az irodák kihasználtsága Budapesten és környékén 2019. második negyedévében enyhén emelkedett (90,6 százalékról 91,8 százalékra), ami éves alapon stagnálást jelent. Kelet-Magyarországon az áprilisban mért 87 százalékos kihasználtság júliusra 83 százalékra mérséklődött, míg Nyugat-Magyarországon az áprilisi 92 százalékos kihasználtsági mutató júliusra 95 százalékra nőtt.

A felmérésben részt vevők várakozási szerint az irodabérleti díjak a következő egy évben 2 és 5 százalék között emelkedhetnek. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS