Fiktív számlák miatt valóságos kényszerintézkedés: 1,3 milliárd forint a „tét”

2023. 05. 11., 11:13

Több, fuvarozási tevékenységet végző gazdasági társaságnál hajtott végre kényszerintézkedéseket a NAV. Az ingó és ingatlan vagyon mellett kriptovalutát is lefoglaltak a nyomozók a több mint 1,3 milliárd forint vagyoni hátrány megtérítése érdekében.

A NAV Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást több fuvarozási tevékenységet végző cégnél.

A gazdasági társaságok különböző adminisztratív szolgáltatásokról kiállított fiktív számlákat fogadtak be, melyek mögött tényleges gazdasági teljesítés nem állt, így csökkentették jogosulatlanul áfafizetési kötelezettségüket, amellyel több mint 1,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a központi költségvetésnek.

A bűncselekmény elkövetésének félbeszakítása, valamint a bizonyítékok begyűjtése érdekében a NAV nyomozói járőrök közreműködésével, országosan több helyszínen, összehangoltan hajtottak végre kényszerintézkedéseket. A bűncselekmény elkövetésével okozott több mint 1,3 milliárd forint vagyoni hátrány megtérítése érdekében a nyomozóhatóság gépjárműveket, bankszámlapénzt foglalt le, valamint ingatlanokat vett zár alá. Az egyik helyszínen a kutatás végrehajtása során online és fizikai (hardware) pénztárcákból különböző típusú kriptovaluták is előkerültek, melyeket szintén lefoglaltak.

A nyomozók az akcióban több mint 650 millió forintnyi vagyont biztosítottak, hét főt gyanúsítottként hallgattak ki, közülük két főt őrizetbe vettek, akiknek letartóztatását elrendelte a bíróság. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS