Fiktív számlák: 8–12,5 százalékos jutalékot számított fel a bűnszervezet

Egyetlen férfi koordinálta azt az ötven céget számláló bűnszervezetet, ami az ország különböző pontjain működő társaságoknak állított ki fiktív számlákat, a megrendelők igényeinek megfelelően reklámról, építőipari szolgáltatásokról vagy éppen gépjármű-értékesítésről.

A megrendelők átutalással fizettek, a számlagyár pedig ennek az összegnek a 8–12,5 százalékos jutalékkal csökkentett részét szinte azonnal vissza is juttatta a cégek képviselőinek. A jutalék miatt egyébként a megbízókat a NAV most nemcsak költségvetési csalással, hanem vesztegetéssel is gyanúsítja, ahogyan a számlagyár pénzt elfogadó tagjai a költségvetési csaláson túl vesztegetés elfogadásáért is felelhetnek.

A csalás volumenét mutatja, hogy csak a gépjármű-kereskedelmi szektorban például – mindössze két társaságnak – több mint kétszáz magyar fiktív számlát állítottak ki, hogy azok a külföldről behozott és itthon forgalmazott autók utáni áfafizetést megkerülhessék. De több mint negyvenmilliós gumiabroncs-beszerzéseket, fagyállóvásárlásokat, autós termékeket számoltak el Magyarországon egy szlovák cég nevére is úgy, hogy a vételről a szlovák cég nevére szóló, áfa nélküli, nettó értékű számlát kértek, holott azokat hazánkban használták fel.

A NAV pénzügyi nyomozói összesen hatvan, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható, Bács-Kiskun, Békés, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Pest megyei, valamint budapesti személyt hallgatnak ki a napokban.

Az akcióban zár alá vett ingatlanok és járművek értéke a költségvetésnek okozott másfél milliárd forintos kár egy részét fedezi. A gyanúsítottak az elkövetési értéktől függően akár húsz év szabadságvesztéssel is büntethetők. (NAV)