Fiktív „hirdetésekkel” sikkasztottak saját cégeiktől 11 milliárd forintot

2019. 05. 09., 08:28

Autóversenyzéshez kapcsolódó színlelt reklámtevékenységgel csalt el több mint 11 milliárd forintot 2012 és 2016 között az a bűnszervezet, amelynek 75 tagja ellen javasol vádemelést a NAV – közölték a szervezet Dél-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatóságának vezetői szerdán sajtótájékoztatón, Pécsen.

Ludézer Zoltán igazgatóhelyettes elmondta, a gyanúsítottak ellen különösen jelentős vagyoni kárt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás, sikkasztás, számvitel rendjének megsértése és hamis magánokirat felhasználása miatt javasolnak vádemelést. Az országos hálózatot kiépítő bűnözők amellett, hogy több száz cégnek "segítettek" milliárdokat sikkasztani, a költségvetésnek is súlyos károkat okoztak a fiktív számlázási láncolat működtetésével - áll az eseményen kiosztott sajtóanyagban. A bűnszervezet tagjai mintegy 200 bűncselekményt követtek el; a sikkasztással 8,7 milliárd forintos, a költségvetési csalással pedig 2,5 milliárdos kárt okoztak; a nyomozati anyag több mint 42 ezer oldal.

A hálózat felszámolására szervezett háromnapos akcióban – összesen 227 helyszínen – országosan 270 pénzügyi nyomozó és pénzügyőr vett részt. A bűnszervezet két irányítóját a NAV Merkúr bevetési egysége fogta el, és további 19 gyanúsítottat is előállítottak, közülük heten letartóztatásba kerültek. Az egyik átkutatott családi házban a nyomozók kannabiszültetvényt is találtak. A költségvetésnek okozott mintegy 2,5 milliárdos kár megtérítésére az akcióban a pénzügyi nyomozók ingatlanokat, ingó vagyont foglaltak le, üzletrészeket és bankszámlákat vettek zár alá. A gyanúsítottak ezen felül csaknem 400 millió forintot önként megtérítettek.

Nagy Erzsébet osztályvezető ismertetése szerint a bűnszervezet által irányított cégháló hirdetési szolgáltatást kínált, azonban valós reklámtevékenységet sohasem végzett. A színlelt megállapodások alapján befolyó összegeket a láncolat erre kijelölt szereplői szinte azonnal készpénzben felvették és – bizonyos százalék fejében – visszajuttatták szerződőpartnereiknek. A hirdető társaságok képviselői így milliárdos nagyságrendben tudtak sikkasztani saját cégeikből. A bűnszervezet az átutalások összegéről reklámszolgáltatásról szóló, valótlan tartalmú számlákat állított ki, amiket a „hirdetők” költségként elszámoltak és áfatartalmukat visszaigényelték.

Az elkövetők által működtetett számlagyár összesen több mint 11 milliárd forintot tüntetett el. A pénzeket papíron több bukócégen keresztül futtatták át. A láncolat végén, szintén csak papíron, a bűnszervezet egyes tagjainak mint magánszemélyeknek fizettek ki megbízási díjakat, így zárva le a kialakított számlázási kört. Ezeket a több százmilliós, esetenként évi többmilliárdos összegeket a megbízottak szja-bevallásaikban feltüntették, de adót nem fizettek utána.

Kuperczkó Adrienn pénzügyőr főhadnagy, a szervezet sajtóreferense az eseményen jelezte: a NAV a napokban megküldi az ügy iratait a Baranya Megyei Főügyészségnek. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS