Figyelmeztet a NAV: senki ne dőljön be

2019. 09. 05., 17:45

A napokban ismét több bejelentés érkezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz, miszerint adathalászok kíséreltek megszerezni ügyfélkapus bejelentkezési és bankkártyaadatokat. A csalók nem fáradnak, újra és újra próbálkoznak. Senki ne dőljön be!

A NAV informatikai fejlesztései révén már nagyrészt elektronikusan kommunikál ügyfeleivel. Az adathalászok ezt használják ki, és megpróbálnak bizalmas információkat szerezni. A NAV nevében írt adó-visszatérítés lehetőségére felhívó elektronikus levelek, SMS-ek hibás nyelvi fordulatokat, tegező megszólítást, értelmezhetetlen szövegrészleteket tartalmaznak.

A csaló e-mailek és SMS-ek általában egy linket is tartalmaznak, ami a gyanútlan ügyfelet egy felugró űrlapra vagy honlapra vezeti. Az űrlapon a csalók általában a bankkártyák hátlapján található háromjegyű számot, az úgynevezett CVV/CVC kódot vagy az ügyfélkapus bejelentkezési adatokat kérik. Ha valaki megadja a bankkártyaadatait, számolnia kell azzal, hogy illetéktelenek pénzt emelhetnek le számlájáról.

Az ügyfélkapus adatokat mindenki csak a megfelelő oldalon (www.nav.gov.hu, www.magyarorszag.hu) adja meg, ugyanis a csalók sokszor olyan oldalakat szerkesztenek, amelyek arculati elemeiben is rendkívül jól utánozzák a valós bejelentkezési felületeket, azonban a webcím ebben az esetben árulkodó lehet.

A NAV soha, semmilyen körülmények között nem kér bankkártyaadatokat!

A NAV értesítési gyakorlata merőben eltér a megtévesztő módszertől, a hivatal ugyanis Ügyfélkapun keresztül, illetve postán, adószámla-kivonaton értesíti az ügyfeleket a túlfizetésként megjelenő tételekről, és hivatalos honlapja a www.nav.gov.hu címen található.

A túlfizetést csak az 1917-es nyomtatvánnyal lehet visszaigényelni, „linkre kattintással” nem.

A gyanús üzenetekkel kapcsolatos további információk, hasznos tanácsok a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetének (NBSZ NKI) honlapján olvashatók.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS