Felfüggesztették a személyes ügyfélfogadást a földhivatalok

2020. 03. 21., 15:00

A COVID-19 járvány terjedésének megelőzése érdekében a papír alapú ügyintézés egyik utolsó bástyájának számító földhivatalok is úgy döntöttek, hogy a személyes ügyfélfogadás helyett a bejárat előtt elhelyezett és felügyelt ládákban fogadják a kérelmeket. Az érdemi ügyintézés és a kérelmek elbírálása továbbra is folyamatos, tulajdoni lapok azonban csak elektronikusan kérdezhetők le.

Magyarországon hagyományosan az ingatlanügyintézés az egyik legkonzervatívabb terület, ahol mind a társadalom, mind a jogalkotó biztonságosabbnak tartja a papíralapú, személyes jelenlétet igénylő ügyintézést.

Ennek megfelelően a Kormányhivatalok földhivatali osztályai a mindennapokban személyesen fogadják az ügyfeleket – elsősorban az ingatlan tranzakciókat lebonyolító ügyvédeket –, akik a földhivatalok pénztáraiban fizetik be az eljárási díjakat, és ezt követően az ügyintézőknél személyesen adják be az okiratokat, kérve az adásvételi szerződések és a legfontosabb okiratok érkeztetését.

Ebben a kialakult gyakorlatban hozott változást a COVID-19 járvány. A földhivatalok ugyanis eleinte a kötelező kézfertőtlenítéssel, saját toll használatával és limitált számú ügyfél egyidejű beengedésével igyekeztek elejét venni a fertőzésveszélynek. Tekintettel azonban arra, hogy a járvány a második fázisba lépett, úgy döntöttek, hogy a dolgozóik és az ügyfelek védelme érdekében inkább változtatnak a kialakult gyakorlaton.

Péntek reggel a budapesti földhivatalokba elsőként érkező ügyfeleket már az alábbi tájékoztatás fogadta. A tájékoztatás kiemeli, hogy a személyes kontaktus nem lehetséges, és hogy a kérelmeket a kihelyezett ládákban, illetve postai úton fogadják az ügyintézők. A tájékoztatás az ügyfelek megnyugtatása érdekében azt is tartalmazza, hogy az érdemi ügyintézés, a kérelmek elbírálása továbbra is folyamatos.

Arról, hogy a személyes ügyfélfogadás felfüggesztése milyen változásokat hozhat, dr. Babus Gábor, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda ingatlanjogi csoportjának ügyvédje a következőket mondta:

  • Borítékba zárt kérelmek

Tekintettel arra, hogy a kérelmeket nem ügyintézők veszik át, hanem a földhivatalok előtt elhelyezett és egy földhivatali ügyintéző által őrzött ládákba kerülnek, javasoljuk, hogy a kérelmeket mindenki tegye borítékba. Ez biztosítja azt, hogy a kérelemhez mellékelt okiratok ne keveredhessenek el a ládában és biztosan az érintett ügyintézőhöz jussanak.

Érdemes továbbá a kérelem iktatásáról és az azt igazoló széljegyről a következő napon az érintett ingatlan tulajdoni lapjának lekérésével meggyőződni.

  • Érkeztetés

A gyakorlatban az egyik legfontosabb változás az azonnali érkeztetés elmaradása lesz. A személyes ügyintézésnek fontos része volt az adásvételi szerződések és más érdemi okiratok érkeztetése. Azaz, a földhivatal az átvett eredeti példányok mellett egy további eredeti példányt „érkeztetett”, jelezve, hogy a megegyező tartalmú okiratokat átvette.

Ennek jelentősége leginkább a jelzálogkölcsönnel fedezett ingatlanvásárlások esetén van. A kölcsönt folyósító bankok ugyanis általános feltételként írták elő az adósok (az adásvételi szerződésben vevők) számára, hogy a földhivatalok által érkeztetett eredeti adásvételi szerződést mutassák be a hitelbírálatot megelőzően.

Aggodalomra azonban nincs ok, ugyanis ha a kérelemhez plusz adásvételi szerződést (vagy más okiratot) mellékelünk, illetve egy előre megcímzett borítékot is elhelyezünk a ládában, a földhivatali ügyintéző érteni fogja a kérést, és postán küldeni fogja az érkeztetett példányokat. Fontos megemlíteni azonban, hogy a földhivatalok az okiratokból legfeljebb 1 példányt érkeztetnek. Nem érdemes ezért a szükséges példányszám plusz 1-nél több okiratot elhelyezni a ládában.

  • Szolgáltatási díj befizetése

A szolgáltatási díjak befizetésére tipikusan a földhivatalok pénztáraiban kerül sor. A földhivatalok azonban már korábban megteremtették a lehetőségét az átutalással történő befizetésnek. Átutalással történő befizetésnél fontos, hogy a megjegyzés rovatban a földhivatal által előírtakat (különösen a helyrajzi számot) feltüntessük, továbbá az is fontos, hogy az átutalásról kapott igazolást a kérelemhez mellékeljük.

„Arra nem számítunk, hogy az ügyintézési idő a személyes ügyfélfogadás felfüggesztése miatt lassulna” – tette hozzá dr. Csider Magdolna, a Deloitte Legal Göndöcz és Társai Ügyvédi Iroda ingatlanjogi csoportvezetője. A postai úton történő kapcsolattartás mellett azonban hasznos lenne, ha a kérelmezők feltüntethetnék e-mail címüket a beadványokon, és a földhivatalok automatikus tájékoztatást küldenének elektronikus úton a kérelmek státuszáról, feldolgozottságáról – ahogy az jelenleg ingatlanfigyelés esetén működik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS