ÉVOSZ: az építőiparnak szüksége van az állami, önkormányzati megrendelésekre

2020. 05. 15., 10:45

Az építőipar megrendelés-állományának volumene május elején 19-20 százalékkal maradhatott el az előző év azonos időszakitól, a legnagyobb mértékben a települési önkormányzatok építési-beruházási, karbantartási ajánlatkérései, megrendelései hiányoznak – közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége pénteken az MTI-vel. A szakszövetség arra számít, hogy a kijárási korlátozás megszűnésével elsősorban a lakásfelújítások, karbantartási munkák száma fog emelkedni.

Becslés szerint az építőipar 2020. január 1. és május 15. közötti teljesítménye éves összevetésben 5 százalékkal eshet vissza, a termelés csökkenését március közepétől jelentős mértékben a járványhelyzet okozta.

Kiemelték, hogy a munkaellátottság csökkenésével tovább romlott a vállalkozások likviditási helyzete. Az állami és önkormányzati megrendelésekre végzett munkáknál egyre nagyobb nehézségeket okoz a teljesítések leigazoltatása, a befogadott számlák határidőn túli kifizetése.

A vállalkozások jelentős része pénzügyi tartalékainak felhasználásával a hónap végéig tudja változatlan szinten finanszírozni a tevékenységét. Júniustól várhatóan a vállalkozások a csökkent rendelésállományhoz igazítják a kapacitásaikat, ami nagyobb mértékű létszámleépítést is eredményezhet.

Az ÉVOSZ szerint már eddig is történtek elbocsátások, azonban egyelőre minden érintett dolgozó a szektoron belül talált állást. Ezt támasztja alá, hogy május közepén mintegy 335 ezer embernek ad munkát az építőipar, a foglalkoztatottak száma így továbbra is a járványhelyzet előtti szinten van.

Rámutatnak, hogy az új lakások építési piacát elsődlegesen az újra 27 százalékos mértékű áfa töri meg, a járványhelyzet pedig tovább rontott a helyzeten. Drasztikusan csökkent az új lakások kivitelezése a március-májusi időszakban.

Az ÉVOSZ közleményében jelezte: ahhoz, hogy az építőipar továbbra is húzóágazat maradhasson, a tervezői, kivitelezési kapacitás rendelkezésre áll, és a háttéripari, beszállítói adottságok is megvannak. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-26 15:10:00
Húsz százalék fölötti átlagos hozam, rekord összegű befizetés és kifizetés: ez a nyugdíjpénztárak 2023-as mérlege. A reálhozam megvolt, a tagság viszont egyre csak öregszik – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS