ÉVOSZ: az építőiparnak szüksége van az állami, önkormányzati megrendelésekre

2020. 05. 15., 10:45

Az építőipar megrendelés-állományának volumene május elején 19-20 százalékkal maradhatott el az előző év azonos időszakitól, a legnagyobb mértékben a települési önkormányzatok építési-beruházási, karbantartási ajánlatkérései, megrendelései hiányoznak – közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége pénteken az MTI-vel. A szakszövetség arra számít, hogy a kijárási korlátozás megszűnésével elsősorban a lakásfelújítások, karbantartási munkák száma fog emelkedni.

Becslés szerint az építőipar 2020. január 1. és május 15. közötti teljesítménye éves összevetésben 5 százalékkal eshet vissza, a termelés csökkenését március közepétől jelentős mértékben a járványhelyzet okozta.

Kiemelték, hogy a munkaellátottság csökkenésével tovább romlott a vállalkozások likviditási helyzete. Az állami és önkormányzati megrendelésekre végzett munkáknál egyre nagyobb nehézségeket okoz a teljesítések leigazoltatása, a befogadott számlák határidőn túli kifizetése.

A vállalkozások jelentős része pénzügyi tartalékainak felhasználásával a hónap végéig tudja változatlan szinten finanszírozni a tevékenységét. Júniustól várhatóan a vállalkozások a csökkent rendelésállományhoz igazítják a kapacitásaikat, ami nagyobb mértékű létszámleépítést is eredményezhet.

Az ÉVOSZ szerint már eddig is történtek elbocsátások, azonban egyelőre minden érintett dolgozó a szektoron belül talált állást. Ezt támasztja alá, hogy május közepén mintegy 335 ezer embernek ad munkát az építőipar, a foglalkoztatottak száma így továbbra is a járványhelyzet előtti szinten van.

Rámutatnak, hogy az új lakások építési piacát elsődlegesen az újra 27 százalékos mértékű áfa töri meg, a járványhelyzet pedig tovább rontott a helyzeten. Drasztikusan csökkent az új lakások kivitelezése a március-májusi időszakban.

Az ÉVOSZ közleményében jelezte: ahhoz, hogy az építőipar továbbra is húzóágazat maradhasson, a tervezői, kivitelezési kapacitás rendelkezésre áll, és a háttéripari, beszállítói adottságok is megvannak. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS