Erre számíthat, ha eltér a pénzkészlet a bizonylatok adataitól

2020. 11. 25., 17:45

A NAV évek óta ellenőrzi a nyugta-, és számlaadás mellett azt is, hogy a pénztárgép kasszájában lévő pénzkészlet összege megegyezik-e a kiállított bizonylatok összértékével.

A jogszabály [a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 49. §.] előírja, hogy a nyitó pénzkészletet rögzíteni kell, valamint minden pénzmozgásról, pénzbetétről és kivétről bizonylatot kell kiállítani.

A NAV pénztárgépkezeléssel és -üzemeltetéssel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról szóló tájékoztatója részletesen ismerteti, hogyan kell a nyitó pénzkészlet rögzíteni, a pénzmozgási bizonylatokat kiállítani, valamint a borravalót rögzíteni.

A többlet vagy hiány, tehát az, ha a kasszában lévő pénzkészlet eltér a bizonylatok összértékétől, szabálysértés, amiért a NAV – az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 234. § b) pontja szerint – természetes személy esetében ötszázezer forintig, nem természetes személy esetében egymillió forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

Az online pénztárgép használatára vonatkozó szabályok megszegése miatt azonban a NAV nemcsak mulasztási bírságot szabhat ki, hanem elrendelheti az adózó telephelyének 12 nyitvatartási napra történő bezárását is [Art. 245. § (1) d) pont]. Ha először fordul elő a mulasztás, akkor ettől eltekinthet, de ha három éven belül az online pénztárgép szabályainak megszegése miatt ismételt mulasztási bírságot kap az adózó, az üzletet kötelező bezárni, mérlegelési lehetőség nincs [Art. 245. § (8) bekezdés].

NAV

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS