Ennyi forint folyt be árverésekből az adóhivatalhoz tavaly

2021. 02. 07., 12:00

Lefoglalt ingatlanok és ingóságok árverezéséből 865 millió forint folyt be a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz tavaly, míg 2019-ben több mint 2 milliárd forint, a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet alatt ugyanis nem voltak árverések – közölte az adóhatóság az MTI megkeresésére.

A vonatkozó kormányrendelet alapján a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet alatt a végrehajtások a veszélyhelyzet visszavonását követő 15. napig szüneteltek. Ezért tavaly március 24-e és április 30-a között nem voltak értékesítések, töröltek már folyamatban lévő és meghirdetett árveréseket is, összesen 1246 elektronikus árverést csaknem 1,1 milliárd forint becsült értéken.

Az érintett időszakban nem volt törvényi lehetősége a NAV-nak újabb árverések lebonyolítására, ami hatással volt a 2020-as statisztika alakulására.

Ingóságok árverezéséből 678 millió forint, ingatlanokéból 187 millió forint folyt be tavaly. Ez az összeg 2019-ben 1,38 milliárd, illetve 635 millió forint volt, 2018-ban pedig 1,08 milliárd, illetve 553 millió forint.

Tavaly 10 290 ingó- és 618 ingatlan-árverést tartottak. Az ingóságok között elsősorban ruházati cikkek, műszaki termékek, háztartási gépek, járművek, járműalkatrészek, ékszerek, számítógépek voltak. Az ingatlan-árveréseken jellemzően családi házakat, lakásokat, üzlethelyiségeket, belterületi telkeket hirdettek meg.

Az árverési tételek a NAV végrehajtási szakterülete általi végrehajtási eljárásokból, a köztartozások miatt az adósoktól lefoglalt ingóságokból és ingatlanokból, a NAV vám- és pénzügyőri, valamint a bűnügyi szakterülete által elkobzott javakból, illetve a visszaadni rendelt, de át nem vett árukból, valamint 2019. január 1-jétől a törvényszéki ügyekben lefoglalt vagyonelemekből kerülnek ki - jelezte az adóhatóság.

Ha az árverezett vagyontárgyra nem érkezik érvényes ajánlat, vagyis sikertelenül zárul az első árverés, a végrehajtó ismételten árverést tűz ki, ezzel egy időben csökkenti az árverezett tétel kikiáltási árát. Ha a többszöri árverésen már az eredeti becsérték 35 százalékáig csökkentett kikiáltási áron sem kel el a vagyontárgy, akkor a NAV feloldja a végrehajtás alól, és visszaadja az eredeti tulajdonosnak. Azokban az eljárásokban, ahol nincs eredeti tulajdonosa az értékesíthetetlen vagyontárgyaknak, karitatív felajánlás jöhet szóba.

Az utóbbi években nő a végrehajtási ügyek száma, ennek oka, hogy a NAV által ellátandó feladatok köre bővült az általános közigazgatási rendtartás alapján folytatott végrehajtási eljárásokkal, valamint a korábban a törvényszéki végrehajtók hatáskörébe tartozó végrehajtási ügyekkel. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS