Előadó-művészeti szervezetek támogatása: 2019-től megszűnik az adókedvezmény

2018. 12. 16., 17:02

2019-től nem köthető adókedvezmény alapjául szolgáló támogatási szerződés a hivatkozott szervezetekkel, és azok javára adó-felajánlás sem tehető.

Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény 2019. január 1-jével hatályon kívül helyezi a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] 22. §-ának, illetve 24/A. §-ának azon rendelkezéseit, amelyek az előadó-művészeti szervezetek támogatása alapján lehetővé teszik adókedvezmény, illetve adójóváírásra jogosító adó-felajánlás alkalmazását. Mindezek azt jelentik, hogy 2019-től nem köthető adókedvezmény alapjául szolgáló támogatási szerződés a hivatkozott szervezetekkel, és azok javára adó-felajánlás sem tehető.

A Tao. tv. 29/A. § (67)-(69) bekezdéseibe beiktatott átmeneti rendelkezések értelmében

  • a 2018. adóév terhére, 2018. december 31-ig nyújtott támogatásra a Tao. tv.-nek a támogatás tényleges teljesítésekor hatályos rendelkezéseit kell figyelembe venni;
  • a 2018. adóévi adókötelezettség terhére, 2018. december 31-ig megtett felajánlásra a Tao. tv.-nek a rendelkező nyilatkozat adóhatósági benyújtásakor hatályos rendelkezéseit kell figyelembe venni;

tehát ezen esetekben az adókedvezmény a 2018. december 31-éig hatályos szabályok szerint igénybe vehető, illetve jár a jóváírás az adó-felajánlás alapján.

A Tao. tv. 29/A. § (69) bekezdése alapján a 2018. december 31-éig megkötött támogatási szerződések alapján a Tao. tv. 22. § (1) és (6) bekezdése szerinti támogatást, kiegészítő támogatást legkésőbb 2018. december 31-én lehet ténylegesen teljesíteni. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS