Eláztak a szálloda számlái, „a körülmények adókijátszásra utaltak”

2023. 01. 27., 19:49

Többmilliós adókülönbözetet állapított meg a NAV egy szállodát üzemeltető vállalkozásnál. A cég számlái egy állítólagos beázás miatt semmisültek meg.

Előzetes kockázatelemzési eljárás után kezdett vizsgálódni a NAV annál a vállalkozásnál, amely szálláshely-szolgáltatásban hasznosított szállodai szobákat. A szállodában a vendégek, – elsősorban kelet-európai országokból érkező turistacsoportok tagjai – étkezni is tudtak.

Az adóellenőrzéskor a vállalkozó beázásra hivatkozva nem tudta hiánytalanul átadni az áfa-visszaigénylésére jogosító számlákat. A vizsgálatból az is kiderült, hogy a biztosítónak a kárigényben nem jelezte, hogy a káresemény az iratokat érintette.

A bemutatott számlákat értékelve a NAV azt is megállapította, hogy a cég fiktív számlákat is beállított a könyvelésbe. A számlákat emberi erőforrás menedzsmentjéről állították ki, azonban a vizsgálat megállapította, hogy a beszámlázó cégeknek ténylegesen nem voltak recepciós, takarító, konyhai kisegítői munkát végző alkalmazottaik. Az ügyben érintett vállalkozások áfabevallási kötelezettségüknek sem tettek eleget.

A számlakibocsátók nem voltak elérhetők, iratanyaguk sem állt rendelkezésre. A vizsgálat szerint a munkát végzők korábban közvetlenül vagy munkaerő-kölcsönzéssel a szállodában dolgoztak. Az üzemeltető tehát tudott arról, hogy a munkát végzők felett a cégek rövid időn belül cserélődnek. Valamint arról is tudnia kellett, hogy a társaságok között személyi összefonódások vannak. Mindezek a körülmények adókijátszásra utaltak.

Az adózó elmulasztotta a számlakibocsátókról elérhető adatok ellenőrzését is. Az elérhető adatok alapján azt is tudnia kellett volna, hogy adókijátszás részese, de a szállodaüzemeltetés fokozott felelőssége is indokolta volna az alaposabb átvilágítást.

Az ügyben a NAV – a részben hiányzó, részben a hiteltelen bizonylatok miatt – csaknem 13 millió forint adókülönbözetet állapított meg.

Az üzleti partnerekről való tájékozódást a NAV honlapján elérhető tájékoztató megkönnyíti. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS