Egy lakóparkot is zár alá vett a NAV

2019. 04. 13., 08:55

A NAV pénzügyi nyomozói tizenhat spanyol és öt olasz ingatlant, továbbá magyarországi lakóparkot, társasházat, járműveket, követeléseket vettek zár alá a költségvetési csalás és pénzmosás miatt folyamatban lévő ügyben.

A zárolt vagyonnal a keletkezett kár teljes egészében megtérülhet. A nyomozás az Europol folyamatos segítségével zajlik.

Letartóztatták, illetve bűnügyi felügyelet alá helyezték a kiterjedt üzleti hálózattal rendelkező cégtulajdonost, a bűncselekményben gyaníthatóan közreműködő fiát, a társaság ügyvezetőjét és még három gyanúsítottat.

Az egyik terhelt éppen a Maldív-szigetekre indult, de a repülőtéren már várták a pénzügyi nyomozók. Az akció így kezdődött, majd az üzem területén őrizetbe vették az érintett cég rövid időre Magyarországra érkezett tulajdonosát és a magyar ügyvezetőt is. A tulajdonos fia Dubajon keresztül „repült” a nyomozókhoz.

Mint a nyomozás adataiból kiderült, a munkavállalókat színlelt módon alvállalkozóknál, a valós fizetésüknél kisebb összegre jelentették be, amivel járulék, áfa és egyéb adónemekben összesen mintegy ötmilliárd forint kárt okoztak. Ez nemcsak a költségvetésnek, hanem a munkavállalóknak is hátrányos a későbbi táppénz, illetve nyugdíj megállapításakor.

A megalapozott gyanú szerint a színlelt ügyletekből származó haszonból a gazdasági társaság több mint egymilliárd forintot osztalékként egy, az érdekeltségi körébe tartozó ciprusi cégnek utalt, majd kölcsönként feltüntetve továbbutalták a pénzt egy szintén hozzájuk köthető, spanyol vállalkozásnak. Pénzmosásra utal, hogy a bűncselekményből származó vagyont bankon való átfuttatással, transzformálással igyekeztek legalizálni.

A pénzügyi nyomozók a gyanúsítottakat bűnszervezetben, üzletszerűen, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználása és pénzmosás bűntette miatt hallgatták ki. Mindezért akár húsz év szabadságvesztés is lehet a büntetés.

Az akció időpontjában rendelkezésre álló magyar és külföldi vagyontárgyakat is zárolták az európai bűnüldözési, ügyészségi és vagyonvisszaszerzési szervezetek együttműködésével. Így a bűnös vagyonból származó értékeket nem lehet eladni, sem megterhelni. A büntetőeljárás végén, az ítéletet hozó bíróság dönthet arról, hogy a több mint húszmilliárd forint értékű vagyon mekkora részére vonatkozzon vagyonelkobzás, illetve mekkora rész képezze a pénzbírság alapját. A zárolt vagyontárgyak rendeltetésszerű használata, a cég legális működése nincs korlátozva. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS