Budapest környékén ingázással együtt is megéri lakást venni

2020. 10. 24., 09:00

A fővárosi agglomeráció olcsóbb településein az autós ingázás költségeinek figyelembevételével együtt is jobban megéri lakást venni, mint Budapest frekventált kerületeiben az OTP Ingatlanpont szakértői szerint.

Míg Budapest legdrágább belvárosában, az V. kerületben átlagosan 985 ezer forint négyzetméterárral lehet számolni 2019-es adatok szerint, addig az agglomerációs városok közül a legdrágábban, Biatorbágyon az átlag négyzetméterár csupán 556 ezer forint. Az agglomerációba költözőknek azonban a fővárosba történő ingázás esetén a közlekedés pluszköltségeivel is számolniuk kell – írták az MTI-nek küldött közleményükben.

Az elemzésben példaként egy 50 négyzetméteres XIII. kerületi lakás és egy 80 négyzetméteres zsámbéki ingatlan paramétereit hasonlították össze. Az 50 négyzetméteres budapesti lakás átlagára tavaly négyzetméterre bontva 692 ezer forint volt, míg a csak busszal megközelíthető Zsámbékon található 80 négyzetméteres háznál a négyzetméterenkénti átlagár 350 ezer forint. A számítások szerint a zsámbéki ház ára az autós ingázással megnövelt költséggel együtt nyolc év alatt érné el a XIII. kerületi lakások átlagárát.

Az olcsóbb agglomerációs települések közé tartozik Szigetszentmiklós is, ahol egy ingatlan ára az ingázási költségekkel együtt 7 év alatt érné el egy XIII. kerületi lakás árát. Az ennél drágább Érd, Vác vagy Gödöllő esetében már csak 3-4 évig élvezhetnének költségelőnyt az autós ingázók.

Az autózás mellett az ingázók számára alternatívát jelenthetnek a kötöttpályás közlekedési lehetőségek: a HÉV vagy a vasút. A közlemény szerint a jelenlegi költségszinten számolva a szigetszentmiklósi lakhatás a lakástól egy XIII. kerületi munkahelyig tömegközlekedéssel ingázva 42 évig lehet olcsóbb annál, mintha egy munkahelyhez közeli lakást vásároltak volna és csupán BKK-bérlettel utaznának.

Megjegyezték, hogy Dunakeszin - a tavaly mért átlagos 511 ezer forintos négyzetméterárak miatt - sem az autót, sem a tömegközlekedést használva nincs költségelőny a főváros XIII. kerületéhez képest.

Az elemzésben arra is rámutattak, hogy a kertes házak iránt folyamatosan nő a kereslet, és a magas budapesti ingatlanárak miatt vélhetően továbbra is vonzó célpont marad az agglomeráció, ahol elképzelhető egy ideig a fővárosit is meghaladó ütemű drágulás. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS