Beküldték a százmilliomodik online számlát

2020. 09. 17., 12:15

Nyáron újabb fokozatba kapcsolt az online számlázás, így már a százmilliomodik online számla is beérkezett az adóhatósághoz - tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Július 1. előtt havonta átlagosan 2,1 millió számláról érkezett adat az adóhivatalhoz, ez a szám már júliusban több mint a tízszeresére, 22,8 millióra emelkedett – mondta Izer Norbert.

Kiemelte, hogy a 2018. július 1-jén bevezetett online számlarendszert az Európai Bizottság is elismerte. Az  áfarésről szóló, szeptember 10-én megjelent bizottsági tanulmányban szereplő táblázat szerint 2018-ban Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben (5,1 százalékponttal) az adóelkerülés.

Hozzátette, hogy 2019-ben az adóelkerülési mutató még tovább javult, nemcsak régiós versenytársait előzte meg Magyarország, de még az adótudatosság egyik mintaállamát, Dániát is.

Magyarországon az áfarés feleannyi, mint a régióban, tavaly 6,6 százalék volt az adóelkerülés mértéke, míg a régióban az átlag csaknem 14 százalék.

A folyamatot erősítő online számlarendszerbe már több mint 910 ezren regisztráltak. Július 1. óta 15 százalékkal nőtt a regisztrált vállalkozások száma, akkortól ugyanis már értékhatártól függetlenül minden vállalkozói számlaadat, így az is, amely kevesebb, mint 100 ezer forint áfaösszeget tartalmaz, be kell, hogy érkezzen az adóhivatalhoz.

Az államtitkár szerint a regisztrációt a koronavírus-járvány miatt, a július 1. és szeptember 30. közötti időszakra vonatkozó szankciómentes időszak sem befolyásolja, hiszen a mulasztási bírság alóli mentesülésnek egyetlen feltétele van, a regisztráció.

A legtöbb vállalkozó a szankciómentes időszak ellenére sem hagyta az utolsó pillanatra az átállást, és értékhatártól függetlenül minden belföldi adóalanynak kiállított számlájáról küld adatot az adóhivatalba. Az egyre erősebbé váló adótudatosság is közrejátszhatott abban, hogy jelenleg az összes beérkező számlaadatnak több mint 90 százalékát a 100 ezer forint alatti áfatartalmú számláról küldték be – mondta Izer Norbert.

Felhívta a figyelmet arra, hogy október 1-től már minden vállalkozói számlát látni fog az adóhivatal, ez amellett, hogy új dimenziókat nyit a NAV ellenőrzési munkájában, egyre több, a gazdálkodóknak nyújtandó szolgáltatás (például áfabevallás kiajánlása) lehetőségét teremti meg.

Az online számlarendszer adatai ugyanis a számlázási láncok valós idejű feltárásától, a kieső adóbevételek biztosításán át azt is lehetővé tették, hogy a koronavírus-járvány alatt a kkv szektor részére rövidebb idő alatt kerülhettek kiutalásra a visszaigényelt áfaösszegek, hiszen a rendelkezésre álló adatok alapján gyorsan kiszűrhetők a jogosulatlan áfa-visszaigénylők.

A rendszer a tisztességes adózóknak is segít észlelni az apróbb könyvelési, bevallási hibákat, így azokat saját maguk is javíthatják, és partnereik adatszolgáltatásait is kontrollálhatják, vagy felhasználhatják az üzleti belső folyamataikban – tette hozzá az államtitkár. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS