Adathalászatra figyelmeztet a NAV és a Nemzeti Kibervédelmi Intézet

2019. 03. 11., 11:43

A közelgő adóbevallási időszakra hivatkozva adathalászok próbáltak megszerezni ügyfélkapus bejelentkezési és bankkártyaadatokat – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete.

A két szervezet közös közleményében azt írta, naponta több bejelentés érkezik hozzájuk az adathalászatról, a csalók már nemcsak e-mailben, hanem SMS-ben, sőt, élő telefonhívással is próbálkoznak.

Közölték, a NAV már nagyrészt elektronikusan kommunikál ügyfeleivel, az adathalászok pedig ezt használják ki, és megpróbálnak bizalmas információkat szerezni. A NAV nevében írt adó-visszatérítés lehetőségére felhívó elektronikus levelek, SMS-ek olyan nyelvi fordulatokat tartalmaznak – például tegező megszólítást, szándékos, ugyanakkor a megtévesztésre tökéletesen alkalmas megnevezéseket – amelyeket a hivatal nem szokott.

A csaló email- és SMS-értesítések általában egy linket is tartalmaznak, ami a gyanútlan ügyfelet egy felugró űrlaphoz, honlaphoz vezeti. Az űrlapon a csalók általában az ügyfélkapus bejelentkezési adatokat, valamint a bankkártyák hátlapján található háromjegyű szám, az úgynevezett CVV/CVC kód megadását kérik. Ha valaki megadja a bankkártyája adatait, számolnia kell azzal, hogy illetéktelenek pénzt emelhetnek le számlájáról.

Azt ajánlják, az ügyfélkapus adatokat mindenki csak a megfelelő oldalon (nav.gov.hu, magyarorszag.hu) adja meg, ugyanis a csalók sokszor olyan oldalakat szerkesztenek, amelyek arculati elemeikben is rendkívül jól utánozzák a legitim bejelentkezési felületeket, azonban a webcím ebben árulkodó lehet.

Leszögezték: a NAV soha, semmilyen körülmények között nem kér bankkártyaadatokat. Hozzátették azt is, a NAV értesítési gyakorlata eltér a megtévesztő módszertől, a hivatal ugyanis Ügyfélkapun keresztül, illetve postán, adószámla-kivonaton értesíti az ügyfeleket a többletként megjelenő tételekről, és hivatalos honlapja a www.nav.gov.hu címen található.

A gyanús üzenetekkel kapcsolatos további információkat, hasznos tanácsokat az NBSZ NKI oldalán lehet olvasni: https://govcert.hu/figyelmeztetesek/tajekoztatas/ado-visszateritesre-hivatkozik-a-nav-nevevel-visszaelo-uj-adathalasz-kampany/. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS