A katások harmadát érintheti a szigorítás. Mire figyelj, ha adózási formát váltasz?

2020. 08. 13., 16:45

Szigorodnak a kata szabályai, 2021. január 1-jétől 40 százalékos adót kell fizetnie a megbízó cégnek, ha egy kisadózó számára 3 millió forintnál több pénzt fizet ki. A törvénymódosítás miatt kérdésessé válhat, hogy a kata szerint adózóknak mennyire lesz érdemes továbbra is ezt a formát választani. A K&H szakértői szerint a katások harmada lehet érintett, aki pedig adózási forma váltáson gondolkodik, annak az elszámolható költségeket, illetve a vállalkozókat érintő kedvezményeket is érdemes figyelembe vennie.

Fontos változás jön a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint adózók életében, ugyanis az Országgyűlés által megszavazott törvénymódosítás értelmében 2021. január 1-jétől amennyiben egy katás vállalkozó ugyanattól a cégtől egy év alatt 3 millió forintnál magasabb összegű bevételre tesz szert, a határösszeg fölötti rész után 40 százalékos külön adót kell bevallania és megfizetnie a megbízó cégnek. Emellett megszűnik a kettős katázás is, tehát ugyanaz a személy csak egy vállalkozásban lehet kisadózó.

„A katás ügyfeleink adatait megvizsgálva úgy látjuk, hogy a vállalkozók harmadát érintheti a változás: a szigorúbb szabályokat alkalmazva, 17 százalékuk esetében az adó körülbelül 400-800 ezer forint körüli összeggel emelkedhet, további 15 százalékuknak pedig meg kell fontolnia, hogy más megoldást keressen, mivel milliós nagyságrendű, akár 3 millió forint is lehet a plusz teher” – mondta Kökény Roland, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.

A kisadózóknak át kell gondolniuk, hogy eddigi működésüket hogyan tudják folytatni a jövő évtől. „Nincs általánosan bevált megoldás arra vonatkozóan, hogy milyen adózás lesz megfelelő a megváltozott szabályok miatt, azonban a lentebb felsorolt szempontokat érdemes figyelembe venni a döntés meghozatala előtt. Ha ezek alapján mégis adózási forma váltására kerülne sor, akkor opció lehet az átalányadó és a normál tételes költségelszámolás, de akár az egyéni vállalkozás melletti cégalapítás is szóba jöhet” – foglalta össze a tudnivalókat Szilágyi Anita, a K&H szakértői csapatának tagja, a Vállalkozás Okosan alapítója és vezető tanácsadója.

Milyen értékben számlázunk?

Először meg kell nézni, hogy milyen értékben számlázunk. Aki továbbra sem számláz 3 millió forint felett partnerének, annak a jövőben is megfelelő adózási formát jelent a kata.

Kinek számlázunk?

Azt is érdemes átgondolni, hogy kinek számlázunk, ugyanis a szabályoknak megfelelően a kapcsolt vállalkozás felé benyújtott számla után értékhatártól függetlenül 40 százalékos plusz adót kell fizetnie a számla befogadójának. Ilyen kapcsolt vállalkozási viszony jellemzően többségi tulajdon vagy szavazattöbbség, meghatározó befolyásgyakorlás, illetve közös ügyvezetés esetén állhat fenn.

Külföldre vagy belföldre számlázunk?

Ha belföldi partnernek egy évben 3 millió forintnál magasabb összeget számlázunk, akkor a 40 százalékos adó a céget terheli. Külföldi vállalkozástól származó, 3 millió forintot meghaladó éves bevétel esetén viszont a plusz 40 százalékos többletet a kisadózónak kell fizetnie.

Van-e főállásunk?

Nem mindegy, hogy a tevékenységet fő- vagy mellékállásban végezzük, ugyanis főállás mellett nem kötelező járulékot fizetni sem az egyéni vállalkozásban, sem a cégben.

Mekkora elszámolható költséggel rendelkezünk?

A mérlegelés során érdemes megvizsgálni az elszámolható költségek mennyiségét, illetve azt, hogy milyen kedvezményekkel tud élni a vállalkozó, mivel ezek a tényezők is befolyásolhatják a váltást. Az elérhető szociális, családi vagy foglalkoztatott munkaerő kapcsán elérhető kedvezmények megismeréséhez célszerű bérszámfejtő segítségét kérni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 16., 10:15
A lakásra vonatkozó bérleti jog jelentős értéket is képviselhet. Azonban a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy a bérlő a hagyományos értelemben eladja a lakásbérleti jogát. Lehetséges a lakásbérleti jog cseréje? Mire és milyen módon van lehetősége a bérlőnek? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.
2025-04-17 13:15:00
Gigantikus gyermekjátékkal találkozhat az, aki április 17-én a budapesti Fashion Street környékén jár, amelyen egy 99 százalékos árengedményt sugalló címke is látható. A mackót valójában nem lehet megvásárolni és hazavinni, viszont még az árának egy százalékát sem kell kifizetnie annak, aki szeretné, hogy – racionális méretű és értékű, – sporteszközök és élmények tegyék szebbé a gyermekotthon lakóinak életét.
2025-04-16 07:15:00
Hosszú évek óta tartó rövidülés után márciusban nőni kezdett a KHR-ben nyilvántartott lakossági mulasztások száma. Összesen 517 ezer aktív mulasztást tartanak már nyilván, 5 ezerrel többet, mint februárban – írja a Bank360.hu.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

A paksi atomerőmű bővítésének keretében megkezdődött a hatodik blokkhoz szükséges reaktortartály gyártása Oroszországban, és ezzel párhuzamosan az ötödik blokk turbinájának első elemeit is gyártani kezdték Franciaországban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.