A fővárosi irodapiac kínálati oldala bővül, a keresleti azonban visszaesett

2020. 10. 20., 09:15

A fővárosi irodapiac kínálati oldala folyamatosan bővül: az év első kilenc hónapjában átadott irodamennyiség az egy évvel korábbinak több mint a négyszerese, az év végégig pedig további 50 ezer négyzetméternyi iroda készülhet el, ezzel szemben a keresleti oldal 59 százalékkal visszaesett a 2019. harmadik negyedéves adatokhoz képest – közölte az ESTON International Zrt. az MTI-vel.

Az ingatlantanácsadó cég szerint – amely 27 éve működik Magyarországon – a keresleti oldalon a legnagyobb mértékben, 76 százalékkal a bérlethosszabbítások aránya esett. Az első három negyedévben 247 ezer négyzetméternyi irodabérletet zártak le, utoljára 2013-ban volt ehhez hasonlóan alacsony a tranzakciós volumen.

A kereslet és a kínálat ellentétes irányú változása miatt nőtt az üresedési ráta: az irodák 8,1 százaléka (312 ezer négyzetméter) áll üresen. A mutató ugyanakkor 10 százalék alatt van, így a piaci stabilitást tekintve még egészségesnek mondható.

A közlemény idézte Salamon Adorjánt, az ESTON International vezérigazgatóját, aki elmondta, az irodatranzakciók lezárását a korábbinál hosszabb előkészítő szakasz fogja megelőzni, és a 2020 elején még hangsúlyosan keresleti piac fél éven belül akár enyhén kínálatiba fordulhat. A szakember szerint ez tovább emelkedő üresedésben, növekvő bérlői kedvezményekben és helyenként csökkenő bérleti díjakban nyilvánul meg, ami a piaci bérleti díjak szétszakadását eredményezheti.

A bérleti díj változások várhatóan külön irányt vesznek a korábban épült irodaházaknál - különösen ott, ahol nagyobb területek akár albérletként is elérhetőek -, és az új projekteknél, ahol bár az építési költségek emelkedése lefékeződött, de a gyengülő forint drágítja az import építőanyagok beszerzését.

Salamon Adorján hozzátette, hogy ha az új projektekre nem sikerül megfelelő előzetes telítettséget, vagy az elvárt megtérülést biztosító bérleti-díjtömeget elérni, akkor az rövid távon a fejlesztések halasztását, a kínálatbővülés lassulását fogja eredményezni.

Arra is rámutattak, hogy a megkötött bérleti szerződésekből kirajzolódik egy tudatos, költségmegtakarításra optimalizáló bérlői megközelítés: a legnagyobb, 14 ezer négyzetméteres előbérleti szerződés mellett a negyedévben nem írtak alá 5 ezer négyzetméternél nagyobb területre vonatkozó megállapodást. Salamon Adorján szerint a cégvezetők számára most kiemelten fontos a napi üzletmenet fenntartása és a tervezhető költségek alacsonyan tartása. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS