A Duna House nem fizet osztalékot a járványhelyzetre hivatkozva

2020. 03. 29., 13:30

A Duna House Holding Nyrt. igazgatósága eredeti terveivel ellentétben nem javasolja osztalék kifizetését a Covid-19 járvány miatt kialakult rendkívüli helyzetben – közölte az ingatlanközvetítő és -fejlesztő társaság a Budapesti Értéktőzsde honlapján.

A társaság a 2019. negyedik negyedéves jelentésében még 450 millió forint összegű, törzsrészvényenként 130 forintos osztalékfizetést jelzett előre, a járvány miatt azonban az igazgatóság úgy döntött, hogy az április 17-re tervezett közgyűlés számára nem javasolja osztalékfizetés elfogadását.

A járvány gazdasági és a társaság piacaira gyakorolt hatásai jelenleg előre nem jelezhetőek. Az igazgatóság a kialakult bizonytalan környezetben a cégcsoport üzletmenetének folytonosságát és likviditási helyzetének megőrzését tartja elsődlegesnek rövid távon, így óvatossági okokból hozta meg döntését – írták a közleményben.

A társaság vezetése elkötelezett a stabil osztalékfizetés mellett, és amennyiben a 2020-ban átadni tervezett lakóingatlan-fejlesztési projektek és a cégcsoport likviditási helyzete lehetővé teszik, vissza fog térni a 2016-os tőzsdére lépés óta
követett osztalékpolitikához.

A Duna House tavaly részvényenként 250 forint osztalékot fizetett, az előző évben pedig 177 forintot.

A cégcsoport 2019-ben 7,892 milliárd forint konszolidált árbevételt és 1,073 milliárd forint adózott eredményt ért el a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerint. Az előző évben 7,985 milliárd forint árbevétel mellett 1,704 milliárd forint nyeresége volt.

A társaság részvényeit a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában jegyzik. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS