A Duna House nem fizet osztalékot a járványhelyzetre hivatkozva

2020. 03. 29., 13:30

A Duna House Holding Nyrt. igazgatósága eredeti terveivel ellentétben nem javasolja osztalék kifizetését a Covid-19 járvány miatt kialakult rendkívüli helyzetben – közölte az ingatlanközvetítő és -fejlesztő társaság a Budapesti Értéktőzsde honlapján.

A társaság a 2019. negyedik negyedéves jelentésében még 450 millió forint összegű, törzsrészvényenként 130 forintos osztalékfizetést jelzett előre, a járvány miatt azonban az igazgatóság úgy döntött, hogy az április 17-re tervezett közgyűlés számára nem javasolja osztalékfizetés elfogadását.

A járvány gazdasági és a társaság piacaira gyakorolt hatásai jelenleg előre nem jelezhetőek. Az igazgatóság a kialakult bizonytalan környezetben a cégcsoport üzletmenetének folytonosságát és likviditási helyzetének megőrzését tartja elsődlegesnek rövid távon, így óvatossági okokból hozta meg döntését – írták a közleményben.

A társaság vezetése elkötelezett a stabil osztalékfizetés mellett, és amennyiben a 2020-ban átadni tervezett lakóingatlan-fejlesztési projektek és a cégcsoport likviditási helyzete lehetővé teszik, vissza fog térni a 2016-os tőzsdére lépés óta
követett osztalékpolitikához.

A Duna House tavaly részvényenként 250 forint osztalékot fizetett, az előző évben pedig 177 forintot.

A cégcsoport 2019-ben 7,892 milliárd forint konszolidált árbevételt és 1,073 milliárd forint adózott eredményt ért el a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerint. Az előző évben 7,985 milliárd forint árbevétel mellett 1,704 milliárd forint nyeresége volt.

A társaság részvényeit a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában jegyzik. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS