750-800 ezer lakást újíthat fel a lakosság 2022 végéig

2020. 02. 26., 18:15

Mintegy 750-800 ezer lakás újulhat meg 2022 végéig, a magyar háztartások 11 százaléka tervez nagyobb összeget költeni lakására az idén, a következő három évben pedig a lakásállomány közel 20 százalékán végezhetnek felújítási munkákat – ismertette Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatója a GKI és a Masterplast Nyrt. közös felmérését bemutató szerdai budapesti sajtótájékoztatón.

A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakásfelújítási és korszerűsítési terveiről és kilátásairól, a februári felmérés – amelyben ezer háztartást kérdeztek meg – a Masterplast Nyrt. támogatásával készült.

A lakosság lakásfelújításokra és korszerűsítésekre vonatkozó 2020 első negyedévi rövid távú, azaz a következő egy évre vonatkozó várakozásai lényegében megfelelnek az egy negyedévvel korábbiaknak: a biztosan felújítók és korszerűsítők aránya enyhén, 47 ezerről 41 ezerre csökkent, a valószínűleg erre készülőké viszont kissé, 386 ezerről 394 ezerre emelkedett.

Petz Raymund elmondta: a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi felmérésének adatai szerint a magyarországi 4,455 millió egységből álló lakásállomány mintegy kétharmada szorul felújításra. A legtöbben festésre, mázolásra készülnek, amely a felújítókon belül a következő három évben minden hetedik lakást érintheti. Emellett népszerűek az energiahatékonyságot növelő korszerűsítések is, csaknem minden tizedik lakás újulhat meg.

Az igazgató kiemelte, hogy feltűnő a napkollektor és a napelem várható telepítésének alacsony említési gyakorisága. Ez a tevékenység a beszerezhető állami támogatás ellenére sem lett eddig igazán népszerű, ezen a téren egy esetleges új támogatási rendszer sokat javíthat.

A felmérés alapján a felújítási tervek Közép-Magyarországon kissé az átlag alattiak, a háztartások 15 százalékát érinti, míg a vidéki körzetekben valamivel átlag felettiek, a nyugati országrészben a lakások 20, a keletiben 23 százalékuk újulhat meg.

Budapesten a megkérdezett háztartások 16, a megyeszékhelyeken 26, az egyéb városokban 18 és a községekben 20 százaléka készül felújításra. A felújítás-korszerűsítést tervezők 56 százaléka csak egy feladatot végezne-végeztetne el, 28 százalékuk kettőt, és csak 16 százalékuk hármat vagy többet – mindez az igazgató szerint rávilágít a finanszírozási gondokra. A felújítási szándékok gyakorisága és a jövedelmi helyzet összefügg.

Tibor Dávid, a Masterplast elnöke hozzátette, hogy a klímaváltozással kapcsolatos teendők egyre fokozódó mértékben tudatosodnak a lakosság számottevő részében és a szabályozás szigorodása is építési-felújítási feladatokat generál. A fenntarthatóan üzemeltethető, hatékony energia-felhasználású lakások iránt egyre nő a kereslet. Mindezt segítik az igénybe vehető állami támogatások és a felvehető hitelek kedvező kondíciói, bár ez utóbbi téren a közeljövő hozhat kedvező változást. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS