750-800 ezer lakást újíthat fel a lakosság 2022 végéig

2020. 02. 26., 18:15

Mintegy 750-800 ezer lakás újulhat meg 2022 végéig, a magyar háztartások 11 százaléka tervez nagyobb összeget költeni lakására az idén, a következő három évben pedig a lakásállomány közel 20 százalékán végezhetnek felújítási munkákat – ismertette Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatója a GKI és a Masterplast Nyrt. közös felmérését bemutató szerdai budapesti sajtótájékoztatón.

A GKI negyedévente szervez felmérést a lakosság lakásfelújítási és korszerűsítési terveiről és kilátásairól, a februári felmérés – amelyben ezer háztartást kérdeztek meg – a Masterplast Nyrt. támogatásával készült.

A lakosság lakásfelújításokra és korszerűsítésekre vonatkozó 2020 első negyedévi rövid távú, azaz a következő egy évre vonatkozó várakozásai lényegében megfelelnek az egy negyedévvel korábbiaknak: a biztosan felújítók és korszerűsítők aránya enyhén, 47 ezerről 41 ezerre csökkent, a valószínűleg erre készülőké viszont kissé, 386 ezerről 394 ezerre emelkedett.

Petz Raymund elmondta: a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi felmérésének adatai szerint a magyarországi 4,455 millió egységből álló lakásállomány mintegy kétharmada szorul felújításra. A legtöbben festésre, mázolásra készülnek, amely a felújítókon belül a következő három évben minden hetedik lakást érintheti. Emellett népszerűek az energiahatékonyságot növelő korszerűsítések is, csaknem minden tizedik lakás újulhat meg.

Az igazgató kiemelte, hogy feltűnő a napkollektor és a napelem várható telepítésének alacsony említési gyakorisága. Ez a tevékenység a beszerezhető állami támogatás ellenére sem lett eddig igazán népszerű, ezen a téren egy esetleges új támogatási rendszer sokat javíthat.

A felmérés alapján a felújítási tervek Közép-Magyarországon kissé az átlag alattiak, a háztartások 15 százalékát érinti, míg a vidéki körzetekben valamivel átlag felettiek, a nyugati országrészben a lakások 20, a keletiben 23 százalékuk újulhat meg.

Budapesten a megkérdezett háztartások 16, a megyeszékhelyeken 26, az egyéb városokban 18 és a községekben 20 százaléka készül felújításra. A felújítás-korszerűsítést tervezők 56 százaléka csak egy feladatot végezne-végeztetne el, 28 százalékuk kettőt, és csak 16 százalékuk hármat vagy többet – mindez az igazgató szerint rávilágít a finanszírozási gondokra. A felújítási szándékok gyakorisága és a jövedelmi helyzet összefügg.

Tibor Dávid, a Masterplast elnöke hozzátette, hogy a klímaváltozással kapcsolatos teendők egyre fokozódó mértékben tudatosodnak a lakosság számottevő részében és a szabályozás szigorodása is építési-felújítási feladatokat generál. A fenntarthatóan üzemeltethető, hatékony energia-felhasználású lakások iránt egyre nő a kereslet. Mindezt segítik az igénybe vehető állami támogatások és a felvehető hitelek kedvező kondíciói, bár ez utóbbi téren a közeljövő hozhat kedvező változást. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.
2026-01-15 16:20:00
A Webes Ügysegéd helyett a NAV Ügyfélportál új, Vállalkozói Ügysegédje szolgál majd a vállalkozói bejelentkezésre és az adatváltozások közlésére. A tesztüzem– a vállalkozói érdekképviseleti szervek bevonásával – január második felében indul.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS