600 millió áfát csalt el a zöldséges bűnszövetkezet

2019. 05. 10., 14:46

Több mint hatszázmilliós kárt okozott a költségvetésnek, és jelentős hátrányba hozta tisztességes versenytársait is az a zöldségkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet, amit országos akcióban számolt fel a napokban a NAV. A bűnbanda irányítói vagyonukkal felelnek a csalásért – tájékoztatott az adóhivatal.

A budapesti és Pest megyei személyekből álló bűnszövetség tagjai paradicsomot és paprikát hoztak be külföldről egy bukó cégen keresztül, az itthoni továbbértékesítés után fizetendő áfát pedig hamis belföldi számlákkal csökkentették, mintegy 607 millió forintos kárt okozva a költségvetésnek.

A NAV nyomozói országos akcióban számolták fel a szervezetet, IT szakemberek és járőrök támogatásával 22 helyszínen tartottak házkutatásokat és lefoglalásokat. A nyomozók 3 gyanúsítottat és 24 tanút hallgattak ki. Az elkövetők által okozott kár és a várható bírság biztosítására, valamint a bűncselekményekkel szerzett vagyon elkobzására bankszámlákat zároltak, ingatlanokat, nagy értékű gépkocsikat és készpénzt foglaltak le 542 millió forint értékben.

A NAV bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás miatt nyomoz.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS