13 hónap alatt 50 millió online számla érkezett a NAV-hoz

2019. 08. 04., 10:45

Már több mint 50 millió számla adatait küldték be a vállalkozók a NAV-hoz 13 hónap alatt – tájékoztatott a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Izer Norbert elmondta: a piaci elemzők értékelése szerint is bevált az online számlarendszer, amely számításaik szerint egy év alatt 200-250 milliárd forint plusz bevételt termelt az államkasszának. Az áfabevételek növekedése egyértelmű, hiszen egyrészt a NAV valós időben történő adathozzáférése önmagában javítja az adómorált, másrészt a hivatal sokkal hamarabb fel tud lépni az áfacsalások ellen, és akár már jövőre 10 százalék alá csökkenhet az adóelkerülés mértéke Magyarországon.

Az online számlázás „új távlatokat” nyitott a NAV ellenőrzési munkájában, mert a kockázatelemzők a folyamatosan beáramló adatok segítségével szinte azonnal észlelik az adózóknál felmerülő kockázatokat, amelyekre a revizorok gyorsan reagálnak – emelte ki az államtitkár. Hozzátette, hogy a tisztességes adózók csak profitálhatnak a gazdaság fehéredéséből és a feketén működő vállalkozások számának csökkenéséből.

2018. július 1-je és 2019. július 1-je között 15 ezer jogkövetési vizsgálat indult, amelyből 650 adóellenőrzés volt, ezek összességében 7,5 milliárd forint nettó adókülönbözetet tártak fel.  Az úgynevezett önkéntes jogkövetési hajlandóság növekedésére is, amely az ellenőrzési statisztikában nem szerepel. Az adóhivatal jelzésére – például arról, hogy az online számlaadatok nem egyeznek az áfabevallás adataival – már több százmillió forint adóbevétel folyt be az államkasszába, jellemzően önellenőrzés keretében.

A magyar eredményeket az Európai Bizottság becslései is alátámasztják: a legfrissebb elérhető elemzések alapján a 2012-2013-as 21-22 százalékról 2016-ra 13 százalékra csökkent a be nem szedett áfa aránya, ami csak kis mértékben haladja meg az EU-átlagot, és lényegesen alacsonyabb a régió más országaiban jellemző értéknél – mondta el Izer Norbert. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS