13 hónap alatt 50 millió online számla érkezett a NAV-hoz

2019. 08. 04., 10:45

Már több mint 50 millió számla adatait küldték be a vállalkozók a NAV-hoz 13 hónap alatt – tájékoztatott a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

Izer Norbert elmondta: a piaci elemzők értékelése szerint is bevált az online számlarendszer, amely számításaik szerint egy év alatt 200-250 milliárd forint plusz bevételt termelt az államkasszának. Az áfabevételek növekedése egyértelmű, hiszen egyrészt a NAV valós időben történő adathozzáférése önmagában javítja az adómorált, másrészt a hivatal sokkal hamarabb fel tud lépni az áfacsalások ellen, és akár már jövőre 10 százalék alá csökkenhet az adóelkerülés mértéke Magyarországon.

Az online számlázás „új távlatokat” nyitott a NAV ellenőrzési munkájában, mert a kockázatelemzők a folyamatosan beáramló adatok segítségével szinte azonnal észlelik az adózóknál felmerülő kockázatokat, amelyekre a revizorok gyorsan reagálnak – emelte ki az államtitkár. Hozzátette, hogy a tisztességes adózók csak profitálhatnak a gazdaság fehéredéséből és a feketén működő vállalkozások számának csökkenéséből.

2018. július 1-je és 2019. július 1-je között 15 ezer jogkövetési vizsgálat indult, amelyből 650 adóellenőrzés volt, ezek összességében 7,5 milliárd forint nettó adókülönbözetet tártak fel.  Az úgynevezett önkéntes jogkövetési hajlandóság növekedésére is, amely az ellenőrzési statisztikában nem szerepel. Az adóhivatal jelzésére – például arról, hogy az online számlaadatok nem egyeznek az áfabevallás adataival – már több százmillió forint adóbevétel folyt be az államkasszába, jellemzően önellenőrzés keretében.

A magyar eredményeket az Európai Bizottság becslései is alátámasztják: a legfrissebb elérhető elemzések alapján a 2012-2013-as 21-22 százalékról 2016-ra 13 százalékra csökkent a be nem szedett áfa aránya, ami csak kis mértékben haladja meg az EU-átlagot, és lényegesen alacsonyabb a régió más országaiban jellemző értéknél – mondta el Izer Norbert. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS