12 millió forintért cserélt gazdát a 10 négyzetméteres budapesti lakás

2019. 12. 30., 11:21

Jelentősen változott az idén a magyarországi ingatlanpiac, amelyet továbbra is alapvetően befolyásol a fővárosi lakáspiac, s bár a Duna House szerint a népszerűségi lista nem változott sokat, a fővárosi kereslet volumene azonban jelentősen, közel 20 százalékkal csökkent az idén.

A csökkenés ellenére az árakban még nem volt jelentős változás és összességében még mindig aktív a budapesti ingatlanpiac.

A cég közleménye szerint a társaság szakemberei több érdekességgel találkoztak 2019-ben: míg 2018-ban még 6 millió forintért is lehetett lakást találni, 2019-ben a fővárosban már minimum 7–7,5 millió forintot kellett fizetni a legolcsóbb ingatlanokért, igaz, ennyiért már több kerületben, például a 7. és 8. kerületben is lehetett lakást venni.

A legtöbb esetben felújításra szoruló kis lakásokat, vagy régebbi házat lehetett ezért az árért kapni, amire nagy valószínűséggel bőven kellett még költenie az új tulajdonosnak. A skála másik oldalán is van miből válogatni, jó néhány 300 millió forint körüli adás-vétel zajlott 2019-ben, a legdrágább ház a budai oldalon több mint 600 millió forintért cserélt tulajdonost.

A teljes piacot nézve kiderül, hogy a fővárosban az átlagos négyzetméterár 576 ezer forint volt, amihez 41 millió forintos lakásár kapcsolódott. Budapesten a legtöbben még mindig Angyalföldön keresik új otthonunkat, az ingatlankeresők közel 18 százaléka ebben a kerületben szeretne ingatlant vásárolni, amelyet kis lemaradással Zugló követ. A dobogó harmadik fokán a legnépszerűbb budai lokációk – a 2. és a 11. kerület – szerepelnek.

Az idén az adásvételek 1 százalékát tették ki a 25 négyzetméter alatti minigarzonok, amelyek közül egy 12. kerületi nyerte el idén a legkisebb budapesti lakás címet a mindössze 10 négyzetméterével. A rendkívül jó elhelyezkedésének köszönhetően azonban ezért a lakásért is több mint 12 millió forintot fizetett az új tulajdonosa.

A családi házak közül a legnagyobbat a 16. kerületben vették meg, a 9 szobás villaépület több mint 600 négyzetméter, 3 konyhával és 4 fürdőszobával rendelkezik, és közel 300 millió forintért cserélt tulajdonost. (MTI)

Képünk illusztráció.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS