Négyszáz résztvevőt várnak a XVII. Kárpát-medencei Textilfesztiválra Békéscsabára

2020. 03. 04., 13:45

Legalább négyszáz résztvevőt várnak a XVII. Kárpát-medencei Textilfesztiválra, amelyet március 6. és 8. között rendeznek meg Békéscsabán. A rendezvényen idén kiemelten foglalkoznak napjaink európai textilhagyományainak megismerésével.

A rendezvényen finn, számi, észt, norvég, osztrák és szlovák előadók mutatják be országuk, térségük máig élő textilhagyományaikat, így a konferencia a textilhagyományok megőrzésének európai jó gyakorlatairól is szól idén.

A magyar előadók ismertetik a hímzés, a nemez, a szőttes és a csipke használatának lehetőségeit a mai textíliákon, és bemutatják, hogyan használhatók a népi viseletek és népi textíliák napjainkban.

A rendezvény helyszíneként szolgáló Gál Ferenc Főiskola gazdasági karán Solveig Grinder, az Európai Kézműves Szövetség elnöke is előad.

A konferencia társrendezvényeként megnyílik a Népi textíliák a mai életünkben című országos pályázati kiállítás. A felhívásra 153 egyéni alkotótól és 69 közösségtől érkezett be összesen csaknem 1800 pályamunka. A szakmai zsűri 61-et díjazott, és 1293 darabot javasolt kiállításra, amelyek a Békés Megyei Könyvtárban tekinthetők meg április 3-ig.

A pályázók a Kárpát-medence bármely tájegységét kiinduló forrásanyagnak tekinthették alkotásuk elkészítéshez. Külön öröm volt a zsűri számára, ha az alkotók eddig ismeretlen vagy kevésbé ismert hagyománykört felfedezve hoztak létre a mai kor igényeinek megfelelő alkotásokat.

A Békés Megyei Művelődési Központ és a Békés Megyei Népművészeti Egyesület szervezésében 1992 óta kétévente rendezik meg Békéscsabán a textiles konferenciát, amelynek célja, hogy a témával foglalkozó szakemberek véleményt cserélhessenek, új ismereteket szerezzenek és kapcsolatokat építsenek. A pályázat és a konferencia egyszerre szolgálja a textillel foglalkozó népi kézművesség továbbfejlődését és ösztönzi az új alkotások létrehozását. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS