A gazdasági digitalizáció mellett a globalizációs és demográfiai folyamatok rohamléptekben alakítják élet- és munkahelyi körülményeinket, ami megköveteli a képzési és foglalkoztatási feltételek új kihívásoknak megfelelő átalakítását is – állapítja meg az OECD csütörtökön publikált „Employment Outlook 2019” tanulmánya.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tanulmányában felhívja a figyelmet arra, hogy az új technológiai fejlesztések és a globalizációs folyamat gyors ütemben formálja át a munka világát. Egyes feladatok elvégzését robotok veszik át, ugyanez a folyamat azonban új elvégzendő feladatokat is teremt.
Az OECD tagországokban a munkahelyek 14 százaléka tűnhet el az elkövetkező 15-20 évben az automatizálás miatt, 32 százaléka pedig részleges automatizálás miatt radikálisan átalakul. Az OECD javaslata szerint ezért az automatizálásnak leginkább kitett alacsony végzettséget igénylő munkákat végzők számára létre kell hozni az életfogytig tartó továbbképzés hatékony rendszerét.
Nem utolsó sorban azért, mert pont a legveszélyeztetettebb foglalkoztatási kategóriákban a dolgozók nagy részét alig, vagy egyáltalán nem védik a munkaügyi törvények. A részmunkaidőben foglalkoztatottak vagy alkalmi munkát végzők egyes országokban akár 40-50 százalékkal kisebb eséllyel juthatnak szociális ellátáshoz, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak, ha elveszítik megélhetésüket.
Az alacsony képzettségűeknek ráadásul a kimutatások szerint csak húsz százaléka vesz részt továbbképzésben, míg a magasan képzetteknek 60 százaléka. Az OECD tagországokban 2012 és 2015 között végzett felmérés szerint tíz alkalmazottból hatnak hiányoznak a legalapvetőbb számítástechnikai ismeretei is, vagy egyáltalán nem került még kapcsolatba számítógéppel. Ehhez képest a 2005 és 2016 között létesült munkahelyek negyven százaléka a gazdasági digitalizációval szoros összefüggésben jött létre.
A tanulmányhoz csatolt kimutatásokból kiderül, hogy a kereső foglalkozást végzők aránya az aktív népességen belül Magyarországon 69,3 százalék volt 2018-ban, magasabb a 68,4 százalékos OECD-átlagnál és a 68,9 százalékos uniós átlagnál. Csehországban 75,2 százalék, Szlovákiában 68,2, Lengyelországban 67,7 százalék az arány.
A 15-24 évesek foglalkoztatási aránya saját korcsoportjukon belül 29,3 százalék Magyarországon a 42,0 százalékos OECD-átlaggal szemben. A legmagasabb a fiatalok foglalkoztatási aránya saját korcsoportjukon belül Izlandon, 75,7 százalékos, a legalacsonyabb Dél-Afrikában, 11,4 százalékos. Az EU-ban Hollandiában a legmagasabb az arány, 63,9 százalékos, a legalacsonyabb pedig Görögországban, 14,0 százalékos. Németországban 47,5 százalékos, Lengyelországban 30,9 százalékos, a Cseh Köztársaságban 28,7 százalékos, Szlovákiában 27,4 százalékos.
Az 55-64 évesek foglalkoztatási aránya saját korcsoportjukban 54,4 százalék Magyarországon. Az OECD-átlag 61,4 százalékos, az uniós átlag 58,7 százalékos. Németországban 71,4 százalék, Csehországban 65,1 százalék, Szlovákiában 54,2 százalék, Lengyelországban 49,0 százalék az arány.
A felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási aránya saját kategóriájukon belül 85,1 százalék Magyarországon, kissé magasabb a 85,0 százalékos OECD-átlagnál. Németországban 88,6, Lengyelországban 88,1, Csehországban 86,0, Szlovákiában 82,0 százalék az arány. A legmagasabb Litvániában, 90,7 százalék, a legalacsonyabb Görögországban, 71,8 százalék.
A középfokú végzettséggel nem rendelkezők foglalkoztatási aránya saját kategóriájukban 55,1 százalék Magyarországon és 57,4 százalék az OECD átlagában. Németországban 60,0 százalék az arány, Csehországban 50,5 százalék, Lengyelországban 41,8 százalék, Szlovákiában 39,1 százalék az arány.
Részmunkaidőben Magyarországon az állásban lévők 8,8 százalékát foglalkoztatják. Az OECD-átlag 11,2 százalék, az uniós átlag pedig 14,3 százalék. Németországban 12,8 százalék, Lengyelországban pedig 26,2 százalék az arány, a második legnagyobb az EU-ban a spanyol 26,7 százalék után. Csehországban 10,0 százalék, Szlovákiában 9,6 százalék a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya.
Magyarországon évente átlagosan 1740 órát dolgoznak az alkalmazottak. Az OECD-átlag 1744 óra, a csehországi 1776 az EU-ban a harmadik legmagasabb, 1812 óra. Szlovákiában évi 1714 órát dolgoznak az alkalmazottak, Németországban pedig az EU-ban a legkevesebbet, 1356 órát. A legtöbbet a görög alkalmazottak dolgoznak, 1906 órát, az észtek 1813 órát. (MTI)
A beruházásösztönzésben is ki kell használni, hogy rendkívül Magyarország-barát az új washingtoni adminisztráció, és a legnagyobb amerikai cégeket is ösztönözni kell magyarországi befektetésekre – hívta fel a figyelmet Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.