2022 októberében az ipari termelés volumene 5,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 5,1 százalékkal bővült. A feldolgozóipari alágak többségében nőtt a termelés volumene, a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártásában – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
Az ipari export volumene 13,9 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 32 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 37, a 15 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 16,1 százalékkal bővült. Az ipar belföldi értékesítése 3,3, a feldolgozóiparé 9,1 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest. Az iparon belül döntő (95 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 6,4, a csekély súlyú bányászaté 3,3 százalékkal nőtt, ugyanakkor az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 3,7 százalékkal csökkent.
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártás 32 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A közúti gépjármű gyártása és a közúti jármű alkatrészeinek gyártása egyaránt 33 százalékkal nőtt.
A feldolgozóipari termelés 11 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 20 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 18,9, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 10,6 százalékkal emelkedett.
A feldolgozóiparból 13 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,1 százalékkal mérséklődött, mind a hazai, mind a külpiaci eladások csökkenése következtében. Ebben az alágban 2021 februárjában mért a KSH legutóbb visszaesést. A legnagyobb súlyt (23 százalék) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 7,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ezenkívül még négy alágazatban csökkent a kibocsátás, a leginkább, 19,2 százalékkal a malomipari termék, keményítő gyártásában. A többi alágazatban 0,1és 17,9 százalék közötti mértékben nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben a cukorgyártást is magába foglaló egyéb élelmiszer gyártásában.
A villamos berendezés gyártása az alágak közül a legnagyobb mértékben, 57 százalékkal emelkedett. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártása 128, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártása 60 százalékkal bővült.
A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 6,6, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 16,3 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
Folytatódott a növekedés a kisebb súlyú gyógyszergyártásban, a termelés volumene 12,5 százalékkal nagyobb volt a 2021. októberinél, mindkét értékesítési irányban bővültek az eladások.
Az előző hónaphoz hasonlóan a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása októberben is jelentősen, 28 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A legnagyobb mértékben, 31 százalékkal a vegyi anyag, termék gyártása maradt el az egy évvel korábbitól, nagyrészt a műanyagalapanyag- és a műtrágya-, nitrogénvegyület-gyártás számottevő visszaesése miatt.
Az ipari termelés négy régióban nőtt, négyben csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb, 19,3 százalékos volumenbővülést Pest régióban, a legjelentősebb, 4,3 százalékos visszaesést Budapesten regisztrálta a KSH.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 18,9 százalékkal nagyobb volt a 2021. októberinél. Az új belföldi rendelések 9,7 százalékkal visszaestek, az új exportrendelések 25 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány október végén 19,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. (KSH)
Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.
A Paksi Atomerőműben járt, majd a Paks II. projektről tájékozódott Emmanuel Brutin, az európai atomenergia-ipart összefogó szövetség főigazgatója.