Történelmi csúcson a magyar M&A-piac

2025. 05. 07., 10:25

Rekordértéket ért el tavaly a hazai tranzakciós piac – derül ki az EY-Parthenon vállalati összeolvadásokat és felvásárlásokat (M&A) értékelő friss jelentéséből. Az ügyletek száma ugyan stagnált, de a becsült érték kiemelkedő szintre növekedett 2024-ben. Az IT-szektor helyett ezúttal a feldolgozóipar vált a legvonzóbb befektetési célponttá.

Magyarországon 110 tranzakciót hoztak nyilvánosságra tavaly, amelyek becsült értéke összesen 9 milliárd dollár volt. Az ügyletek száma az előző évhez képest gyakorlatilag stagnált, azonban kalkulált összértékük majdnem 40 százalékpontos növekedéssel rekordot döntött az EY elemzésében vizsgált 2010 és 2024 közötti időszakot tekintve. A kimagasló teljesítmény számos, az átlagosnál jelentősen nagyobb értékű, úgynevezett mega-dealnek köszönhető.

A legvonzóbb célszektor 2024-ben a feldolgozóipar volt, ahol 14 ügyletet zártak. A tavalyi év során második helyre szorult IT területén összesen 11 tranzakciót hoztak nyilvánosságra, ami jelentős csökkenést jelent a 2023-ban bejelentett 18 ügylethez képest. Ezeket követte az energetika és a logisztikai szektor 8-8 tranzakcióval.

„A magyar M&A-piac a gazdasági és geopolitikai kihívások ellenére meg tudta őrizni lendületét. A rekordmagas értéknövekedést a kiemelkedően aktív stratégiai befektetők és a piacra egyre nagyobb mennyiségben visszatérő pénzügyi befektetők gyorsították” – hangsúlyozta dr. Vaszari Péter, az EY-Parthenon Stratégiai és Tranzakciós Tanácsadással foglalkozó területének partnere.

A Magyarország felé irányuló tranzakciók aránya a korábbi 41 százalékról tavaly 34 százalékra csökkent, miközben a belföldi tranzakciók aránya látványosan kilőtt 30 százalékról 48 százalékra. A hazai piacon legaktívabban beruházó országok között találjuk Romániát, Nagy-Britanniát, az Egyesült Államokat, Svédországot és Németországot. A kifektetések száma ezzel párhuzamosan csökkent: míg a 2023-ban 29 százalékát, addig 2024-ben mindössze 18 százalékát adták a külföldre irányuló befektetések az összes ügyletnek. Ebben az időszakban Csehország és Németország volt a két legkedveltebb desztináció a magyar cégek számára.

„Úgy látjuk az utóbbi másfél év tapasztalatai alapján, hogy az eladók és a vevők is kezdenek hozzászokni az új makropiaci feltételekhez és kockázatokhoz, a vállalatértékelési szintek egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Kezdenek visszatérni a nemzetközi stratégiai befektetők is, akik keresik a növekvő magyar vállalatokat” –mutatott rá Paulovits Márton, az EY-Parthenon vállalati felvásárlásokkal és akvizíciókkal foglalkozó területének igazgatója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-05-16 16:25:00
Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
2025-05-15 18:25:00
Az új jogszabály a 2021/2167-es uniós irányelvet ülteti át a magyar jogba, és ezzel átfogó rendszert hoz létre a nemteljesítő hitelek átruházására, kezelésére és kiszolgálására. A legfontosabb tudnivalókat a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértői foglalták össze.

  Rovathírek: HIPA

Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS