Történelmi csúcson a magyar M&A-piac

2025. 05. 07., 10:25

Rekordértéket ért el tavaly a hazai tranzakciós piac – derül ki az EY-Parthenon vállalati összeolvadásokat és felvásárlásokat (M&A) értékelő friss jelentéséből. Az ügyletek száma ugyan stagnált, de a becsült érték kiemelkedő szintre növekedett 2024-ben. Az IT-szektor helyett ezúttal a feldolgozóipar vált a legvonzóbb befektetési célponttá.

Magyarországon 110 tranzakciót hoztak nyilvánosságra tavaly, amelyek becsült értéke összesen 9 milliárd dollár volt. Az ügyletek száma az előző évhez képest gyakorlatilag stagnált, azonban kalkulált összértékük majdnem 40 százalékpontos növekedéssel rekordot döntött az EY elemzésében vizsgált 2010 és 2024 közötti időszakot tekintve. A kimagasló teljesítmény számos, az átlagosnál jelentősen nagyobb értékű, úgynevezett mega-dealnek köszönhető.

A legvonzóbb célszektor 2024-ben a feldolgozóipar volt, ahol 14 ügyletet zártak. A tavalyi év során második helyre szorult IT területén összesen 11 tranzakciót hoztak nyilvánosságra, ami jelentős csökkenést jelent a 2023-ban bejelentett 18 ügylethez képest. Ezeket követte az energetika és a logisztikai szektor 8-8 tranzakcióval.

„A magyar M&A-piac a gazdasági és geopolitikai kihívások ellenére meg tudta őrizni lendületét. A rekordmagas értéknövekedést a kiemelkedően aktív stratégiai befektetők és a piacra egyre nagyobb mennyiségben visszatérő pénzügyi befektetők gyorsították” – hangsúlyozta dr. Vaszari Péter, az EY-Parthenon Stratégiai és Tranzakciós Tanácsadással foglalkozó területének partnere.

A Magyarország felé irányuló tranzakciók aránya a korábbi 41 százalékról tavaly 34 százalékra csökkent, miközben a belföldi tranzakciók aránya látványosan kilőtt 30 százalékról 48 százalékra. A hazai piacon legaktívabban beruházó országok között találjuk Romániát, Nagy-Britanniát, az Egyesült Államokat, Svédországot és Németországot. A kifektetések száma ezzel párhuzamosan csökkent: míg a 2023-ban 29 százalékát, addig 2024-ben mindössze 18 százalékát adták a külföldre irányuló befektetések az összes ügyletnek. Ebben az időszakban Csehország és Németország volt a két legkedveltebb desztináció a magyar cégek számára.

„Úgy látjuk az utóbbi másfél év tapasztalatai alapján, hogy az eladók és a vevők is kezdenek hozzászokni az új makropiaci feltételekhez és kockázatokhoz, a vállalatértékelési szintek egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Kezdenek visszatérni a nemzetközi stratégiai befektetők is, akik keresik a növekvő magyar vállalatokat” –mutatott rá Paulovits Márton, az EY-Parthenon vállalati felvásárlásokkal és akvizíciókkal foglalkozó területének igazgatója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 16., 16:20
Júliusra a kereslet visszaesésével párhuzamosan befékezett a használt panellakások drágulása, Kelet-Magyarországon pedig még csökkenésnek is indult az átlagáruk. A Duna House szakértője szerint a 3 százalékos hitel újabb lökést adhat ennek a szegmensnek, különös tekintettel az új finanszírozási konstrukció lakásokat érintő feltételei között szereplő 100 millió forintos értékhatárra és a maximum 1,5 millió forintos négyzetméterárra.
2025. 07. 15., 15:20
A már működő beruházási hitel mellett július 15-től elérhető a KKV Technológia Plusz Hitelprogram „B” komponense, a 70 milliárd forint keretösszegű kamatmentes forgóeszközhitel. A program a Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint 4000–4500 vállalkozás számára nyújthat segítséget, különösen a fejlesztendő térségekben.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS