Márciusban 5,4 százalékkal, az első negyedévben 4,4 százalékkal esett vissza az ipari termelés

2025 márciusában az ipari termelés volumene az előző év azonos hónapjának szintjén maradt, míg munkanaphatástól megtisztítva 5,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban kettővel több munkanap volt, mint 2024 márciusában. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 0,1 százalékkal nagyobb volt a 2025. februárinál – olvasható a KSH közleményében.

A feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva, ugyanakkor a villamos berendezés gyártása visszaesett – írják a statisztikai hivatal szakértői. (A részletes adatokat május 14-én ismerhetjük majd meg.)

Az ipari termelés az év első három hónapjában 4,4 százalékkal kisebb volt, mint 2024 azonos időszakában.

A kilátások meglehetősen vegyesek – írja kommentárjában Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. „Legnagyobb exportpartnerünk, Németország jól kezdte az évet, de vámháború eszkalálódása óta apadni látszik az optimizmus. A globális kereskedelmi konfliktus, a tarifák hektikussága általános bizonytalanságot okoznak és a bevezetett moratórium tovább nyújtja az időbeli síkon. Ennek eredményeként a kivárás dominálhatja a szereplők viselkedését, ami tőke visszavonulását és beruházások, fejlesztések elhalasztását vonja maga után. A kapacitásbővítések pozitív növekedési kihatása jelen állás szerint főként 2026-tól jelentkezhet, azonban a vámháború kitörésének küszöbén ezzel kapcsolatosan is érdemben nőtt a bizonytalanság.”