A KSH adatai szerint az első negyedévben elkészült lakások száma ugyan 2,7 százalékkal alacsonyabb volt, mint a tavalyi év hasonló időszakában, az építési engedélyek számának alakulása azonban bizakodásra adhat okot. Utóbbi alapján az látszik, hogy a fejlesztők igyekeznek kihasználni a jelenlegi lakáspiaci hullámot, előkerülhettek a régóta fiókban lévő projektek is. Voltak olyan mutatók, amelyekben évtizedes rekordok dőltek meg, így az OTP Ingatlanpont szakértői szerint összességében inkább pozitívnak mondható a most közölt adatsor.
Az első negyedévben 2704 új lakás épült, ami 2,7 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbi számnál, ugyanakkor 5651 új építési engedélyt adtak ki Magyarországon, ami 25 százalékkal haladja meg 2024 első három hónapjának adatát – közölte a KSH. „A friss statisztika első fele talán szomorúságra adhat okot, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a lakáspiac tehetetlensége miatt a használatba vett lakások száma sokkal lassabban, akár egy-két éves csúszással követi a trendeket. A kilátások szempontjából fontosabb az építési engedélyek alakulása, ami viszont kedvező jeleket mutatott, noha a tavalyi alacsony számról nem volt nehéz pozitív irányba mozdulni” – kommentálta az adatokat Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Ha részletesen megnézzük az adatokat, akkor Budapesten három hónap alatt mindössze 843 lakást adtak át, ami 7,4 százalékos csökkenést jelentett az egy évvel korábbihoz képest. Utoljára hét évvel ezelőtt, 2018-ban indította ennél gyengébben az évet a budapesti lakáspiac ebben a mutatóban. A megyei jogú városokban ennél is nagyobb volt a zuhanás: a mindössze 415 átadott lakás 33 százalékkal alacsonyabb, mint 2024 elején, utoljára tíz éve, 2015-ben adtak át a mostaninál kevesebb lakást az év első három hónapjában. A budapesti és nagyvárosi zuhanást részben kompenzálta a többi város 29 százalékos növekedése, illetve a községi új állomány minimális, 2 százalékos bővülése.
Azt is érdemes megvizsgálni, hány lakás épült értékesítési céllal, mivel jellemzően ezek a több lakásos, nagyobb projekteket jelentik. Országosan három hónap alatt 1759 ilyen lakást azonosított a KSH, ez 6 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül Budapesten 18 százalékos, a megyei jogú városokban pedig 37 százalékos visszaesés volt, így a fővárosban 2018 óta nem látott negatív rekordot láttunk ebben a mutatóban is. Megjegyzendő, hogy ilyen csekély volumennél akár egyetlen nagy, több száz lakásos projekt átadása látványosan kilengetheti a mutatót. Még így is, az elkészült lakások 83 százaléka értékesítési céllal épült Budapesten, bár ez az arány szintén hét éve nem volt ilyen alacsony az év elején. Ezzel szemben a megyei jogú városokat és Budapestet leszámítva a többi városban 61 százalék volt ez az arány, ami az elmúlt húsz évben csak egyszer, 2021 harmadik negyedévében volt ennél magasabb. Hasonló volt a helyzet a községekben is, ahol történelmi csúcsra, 46 százalékra emelkedett az értékesítési céllal épített lakások aránya. „Ezekben a számokban egyrészt benne lehet a budapesti agglomeráció erős vonzereje, másrészt akár a falusi CSOK hatása is megjelenhet bennük” – vélekedik Valkó Dávid.
Hiába alakult gyengén az átadott lakások száma az év elején, mégis bizakodónak tűnnek a piaci szereplők, erre utal, hogy országosan 25 százalékkal emelkedett az építési engedélyek száma egy év alatt, utoljára 2022 elején, a Zöld Otthon Program hatására láttunk a mostani 5651-nél több építési engedélyt az első negyedévben. Az átadott lakásoknál említettük, hogy Budapest és a megyei jogú városok maradtak le, az építési engedélyekben viszont épp a főváros húzta a piacot. Budapesten 2674 engedélyt adtak ki, ami 190 százalékkal magasabb, mint 2024 első három hónapjában volt, vagyis majdnem megháromszorozódott a szám egy év alatt. Utoljára 2020-ban indult ennél erősebben az év a budapesti lakáspiacon az építési engedélyeket tekintve. A megyei jogú városokban ezzel szemben 17 százalékos, a többi városban 25 százalékos, míg a községekben 7 százalékos visszaesést regisztrált a KSH.
Összességében tehát a most megjelent adatok országosan inkább a piaci szereplők bizalmát tükrözik vissza, ahogy az tapasztalható is elsősorban Budapesten, ahol folyamatosan indulnak az új projektek. Az OTP összesítése szerint az év első négy hónapjában a fővárosban 3839 új lakás értékesítése indult el összesen 75 új projekt keretében, egy éve ugyanez a szám 1705 volt 49 projektben. Ráadásul a tavalyi 7 után most az év eleje óta 15 olyan új projektet azonosítottak a fővárosban, amelyek 50 lakásnál nagyobbak.
„Az építési engedélyek számának alakulásából az látszik, hogy a piaci szereplők nem akarnak kimaradni a 2025-ben nagyobb fokozatba váltó fellendülésből, ezért mindenki teljes gőzzel dolgozik, akár olyan projektek is előkerültek most, amelyek évek óta a fiókokban porosodtak” – emelte ki az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A most látott számok pedig az átadott lakások statisztikájában is meg fognak jelenni néhány negyedéves késéssel.
Az első negyedéves adatok ismeretében az OTP Ingatlanpont szakértője szerint továbbra is jó esély van arra, hogy megvalósulnak az év elején megfogalmazott jóslatok, melyek szerint az építési engedélyek száma robusztusan emelkedhet 2025-ben, és ideális esetben az átadott lakások számában is lehet már kis növekedés 2024-hez képest.
Heteken belül elindul a BYD európai üzleti és kutatás-fejlesztési központja Budapesten, és a kínai társaság már az idén több száz magasan képzett munkatárs felvételét tervezi – mondta Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
Ajánlásokat fogalmazott meg a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadó Testület a hazai áramellátás biztonságának megőrzése érdekében – jelentette be Lantos Csaba energiaügyi miniszter a tárca május 19-i sajtótájékoztatóján.