Új elemmel bővül a szüreti ellenőrzési program

2022. 07. 20., 12:23

A hatóságok 2022-ben a szüret idején a szőlőültetvények és a szőlőt feldolgozó borászati üzemek megszokott ellenőrzésén kívül külön ellenőrzik az alacsony alkoholtartalmú borok előállítóit. Az összehangolt ellenőrzések legfontosabb célja a szőlőtermesztők érdekeinek védelme.

Korábban több bejelentés érkezett a Hegyközségek Nemzeti Tanácsához (HNT) és az Agrárminisztériumhoz arról, hogy a szüretelt szőlő tényleges és a felvásárlónak az átadáskor feljegyzett cukortartalma között eltérés lehet, illetve a felvásárlási okiratokon, bizonylatokon sem az átvételkor mért mustfokot, hanem annál kisebb értéket rögzítettek.

Ez hátrányosan érinti az ágazat jogszabálykövető szereplőit, hiszen e gyakorlat a borkészítéskor is visszaélésekre adhat alkalmat. Ennek megelőzése érdekében 2019-ben közös szüreti ellenőrzési programot indított a HNT és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Ezen ellenőrzések eredményesnek bizonyultak, ugyanis a hatóságok azt tapasztalták, hogy hatásukra a szüreti dokumentumokban feltüntetett értékek megfeleltek a valóságnak.

Idén az Agrárminisztérium már bevált ellenőrzési gyakorlaton felül kiemelt szerepet szán az alacsony alkoholtartalmú borokat készítő borászatok ellenőrzésének, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai fognak végrehajtani a kiválasztott üzemekben a szüret teljes időszakában. Várakozásaik szerint a már bevált ellenőrzési program kibővítése eredményesen járul majd hozzá a szőlő- és borágazat védelméhez.

AM Sajtóiroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS