Félrement a karácsonyi ajándék? Ezekkel a feltételekkel viheted vissza

2018. 12. 27., 14:16

Az üzletek nagy része a vásárlók bizalmának elnyerése érdekében nem csupán azt vállalja, hogy visszaveszi a nem kívánt termékeket, hanem a csere vagy levásárlás lehetősége mellett a vételárat is visszaadja – derül a CP Contact felméréséből.

Karácsonyt követően rengeteg ajándékról derül ki, hogy felesleges. Ruházati termékek esetében a méretezés lehet a fő gond, de szintén igen gyakori, hogy több helyről is ugyanazt a játékot kapja ajándékba a gyerek. Más esetben az ajándékozó egyszerűen csak rosszul méri fel az igényeket. Vajon a hibátlan termékek visszavihetők-e a boltba? Ha igen, milyen határidővel, és a levásárlás mellett választható opció-e a vételár-visszatérítés? Ebben segít eligazodni a CP Contact fogyasztóvédelmi tanácsadó cég összefoglalója.

A jogszabályi előírások az alábbi esetekben kötelezik az áru visszavételére a kereskedőt:

  • Ha katalógus- vagy webáruházban, házaló kereskedőnél, esetleg árubemutató keretében vásárolunk, 14 napig tudunk elállni a vásárlástól, ilyenkor a vételár is visszajár.
  • Ha azonban hagyományos üzletben vásárolunk, a hibátlan áru cseréjét vagy vételárának visszatérítését jog szerint nem követelhetjük.
  • A kereskedő csak a hibás tartós fogyasztási cikket köteles jogszabály szerint 3 napon belül cserélni. Három napon túl a termék javíttatására van mód a garanciális feltételeknek megfelelően.

Az üzletek zöme önkéntesen mégis visszafogadja a sértetlen terméket

„A felmérésünk azt mutatja, hogy az üzletek nagy része a vásárlók bizalmának elnyerése érdekében nem csupán azt vállalja, hogy visszaveszi a nem kívánt termékeket, hanem a csere vagy levásárlás lehetősége mellett a vételárat is visszaadja – magyarázza Siklósi Máté, a CP Contact ügyvezető partnere. – Ez azonban boltról boltra igen eltérő határidők és feltételek mellett zajlik.”

E feltételek közti eligazodást segíti a CP Contact december eleji felmérése, amely a különböző kereskedelmi szegmensekben működő 51 nagyobb üzletlánc gyakorlatát összegzi. A kutatás alapján az alábbi megállapítások tehetők:

  • A leggyakoribb határidő a 30 nap (41 százalékban), de 3 naptól 2 évig minden verzió előfordul.
  • Újdonságnak számít, hogy karácsony alkalmából az üzletek 41 százaléka ajánl fel valamilyen időszakos könnyítést a hibátlan termékek visszavételére. Sokan az eleve rövidebb visszavételi határidejüket kitolják január első-második hetéig, másutt ezt a lehetőséget az üzletvezető jogkörévé teszik.
  • Ha a csere vagy levásárlás lehetősége nem szimpatikus, a vásárlók a vizsgált üzletláncok 71 százalékában élhetnek a pénzvisszatérítés lehetőségével is. Ez az arány határozott növekedést jelent a tavaly mért 60 százalékhoz képest.
  • A pénzvisszafizetési lehetőség szektoronként jelentősen eltér: míg a vizsgált hiper- és szupermarketek, a ruházati, a műszaki, a sport- és a játékboltok mindegyike biztosít erre lehetőséget, addig a könyv- és alsóneműboltok szinte teljes körben elzárkóznak tőle, és ugyanígy tesz a drogériák, a bútor és barkácsboltok, illetve a cipőboltok egy része is.
  • A hűségkártyák tovább bonyolítják az összképet, mivel azok birtokában a csere vagy levásárlásra kétszer vagy akár tízszer annyi idő is a rendelkezésére állhat.

Ha ajándékba kapott árut szeretnénk visszavinni az üzletbe, ezeket a lépéseket kövessük:

  • A vásárláskor kapott nyugtát mindig őrizzük meg, mert arra szinte minden üzletben igényt tartanak a visszavétel során
  • A visszavitel előtt ne használjuk, lehetőség szerint ki se bontsuk a feleslegessé vált terméket.
  • Tájékozódjunk – akár az adott üzlet honlapján, akár a helyszínen – arról, hogy milyen feltételekkel vihető vissza az adott áru. Ezt a tájékoztatást az adott cégnek mindenki által könnyen elérhető formában meg kell tennie. Az itt rögzített feltételektől az adott üzlet csak pozitív irányban térhet el – de erre nem kötelezhető.
  • Ügyeljünk a visszafogadási ajánlatban rögzített határidők betartásáracélszerű a visszavételt lehetőség szerint már a két ünnep között megtenni.

A felmérés eredményei kiskereskedelmi szegmensekre és konkrét üzletláncokra bontva itt olvashatók.

LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMOK

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-27 20:05:00
Elkezdődött a társadalmi egyeztetése annak a kormányrendelet-tervezetnek, amely szerint a beruházások beüzemelése céljából lehetővé válik, hogy előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyással kizárólag a beruházás beüzemeléséig, de legfeljebb egy évig Magyarországon vendégmunkások dolgozhassanak, amennyiben megfelelnek a jogszabályban meghatározott feltéteknek.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS