Áttörés: AI-val a teljes testüket is használhatják a robotok

Áttörés: AI-val a teljes testüket is használhatják a robotok
2023. 08. 30., 15:52

Paradigmaváltó jelentősége lehet az ipari robotok felhasználásában annak az amerikai innovációnak, ami lehetővé teszi, hogy a gépek ne csak az ujjbegyeik segítségével fogjanak meg és mozgassanak különböző tárgyakat, hanem a teljes testükkel.

Mind gazdasági, mind pedig hatékonysági szempontból óriási jelentősége lehet az MIT egyetem robotikai fejlesztésének, ami a mesterséges intelligencia segítségével összehangolja a végrehajtandó feladattal a robot testének minden porcikáját. A kutatók rájöttek, hogy hogyan lehet az ember komplex mozdulataihoz hasonló manipulációra rávenni a robotokot.

Az MIT kutatócsoportja olyan AI-technológiát fejlesztett, ami lehetővé teszi, hogy a robotok csupán az ujjbegyeik használata helyett az egész kezükkel vagy testükkel mozgassák a gondjukra bízott tárgyakat. Ez egyszerűnek tűnhet, hiszen számunkra teljesen magától értetődő mozdulatsorról van szó. Az ember, amikor felemel egy dobozt, az egész kezét, majd az alkarját és a mellkasát is használja, hogy stabilan megtartsa a tárgyat, miközben valahová elviszi. Ez a fajta manipuláció egy egész testtel végrehajtott művelet, vagyis olyasmi, amivel a robotok ma még nehezen boldogulnak.

Összetett folyamatot kell értelmezni

A robotok számára minden olyan pont, amivel a doboz érintkezik - az ujjaiktól a karjaikon át a törzsükig - egy külön eseményt kezel, és ezeket az eseményeket egytől egyig meg kell érteniük, hogy rendeltetésüknek megfelelően tudjanak működni. A robotoknak ebből adódóan több milliárd lehetséges érintkezési eseményt kell kezelniük, ami rendkívül bonyolulttá teszi az egész testet igénylő feladatok tervezését. Ezt a folyamatot, amikor a robot megpróbálja megtanulni, hogy egy-egy tárgy mozgatásának melyik a legjobb módja, érintésben gazdag manipulációs tervezésnek nevezzük.

Az MIT kutatói megtalálták a módját annak, hogy ezt a folyamatot egyszerűsítsék egy simításnak nevezett mesterséges intelligencia-technika és a csapat által épített algoritmus segítségével. A simítás a sok érintkezési eseményt kisebb számú döntéssé foglalja össze, kiküszöbölve a feladat szempontjából nem túl fontos eseményeket, és szűkítve a döntések körét. Ez lehetővé teszi, hogy még egy egyszerű algoritmus is gyorsan kidolgozzon egy hatékony manipulációs tervet.

Sok robot a tárgyak kezelését megerősítéses tanulással sajátítja el. Ez egy olyan gépi tanulási technika, amiben az alany próbák és elkövetett hibák egész során túljutva hajt végre egy feladatot. Mivel több milliárd érintkezési pontot kell próbára tenni, a megerősítéses tanulás rengeteg számítást igényel, így nem feltétlenül ideális választás az érintésben gazdag manipuláció tervezéséhez. Idővel viszont nagyon is hatékony megoldássá válhat. A megerősítéses tanulás elvégzi a simítási folyamatot, úgy, hogy különböző érintkezési pontokat tesztel, és kiszámítja az eredmények súlyozott átlagát.

Az MIT tudósai erre a tudásra támaszkodva építettek meg egy egyszerű modellt, ami lehetővé teszi a rendszer számára, hogy a robot és a tárgy közötti alapvető interakciókra összpontosítson, majd megjósolja a hosszú távú viselkedést. A csapat ezután egy olyan algoritmussal kombinálta a modellt, ami képes gyorsan átnézni a robot összes lehetséges döntését. A simító modell és az algoritmus között létrehoztak egy rendszert, ami még egy egyszerű laptopon is mindössze kb. egy perc számítási idővel kidobja az eredményt.

Egy perc, egyetlen döntésre persze irgalmatlanul sok, ami jól mutatja, hogy a projekt korai stádiumban van. A módszer ugyanakkor lehetővé teheti, hogy a gyárak egyszer kisebb méretű, teljesen mobil robotokat alkalmazzanak a termelésben, és azok a teljes testüket használják a tárgyak manipulálására, nem csupán a ma ismert, többnyire rögzített robotkarokat, amelyek kizárólag az ujjbegyeikre hagyatkoznak. A szimulációs tesztek során kiderült továbbá, hogy a kezdetleges rendszer még nem képes kezelni nagyon dinamikus mozgásokat, például leesett tárgyak felvételét. És ez csak az egyik olyan kérdés, amire a csapat a kutatás folytatásában nagyobb figyelmet szeretne fordítani.

Gábor János

Főoldali kép: MIT

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 12. 05., 23:30
epizód: 2023 / 19   |   hossz: 20:00
Ebben az epizódban azt a nagy horderejű és rendkívül összetett munkát mutatjuk be, amit Magyarország legmagasabb irodaháza, a MOL Campus építése során végeztek a kivitelezők. A csúcsidőszakban 1800 dolgozó munkáját összefogó Wolf András meg is kapta érte az Év Projektmenedzsere díjat, amit a Projektmenedzsment Kiválóság Tábla tagjaiból álló zsűri ítélt meg számára. A Market Építő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese szerint amellett, hogy nagy elismerés kollégáktól kapni egy ekkora díjat, meg is erősítette abban a tudatban, hogy érdemes példamutatóan, kitartóan dolgozni a sikerért. A szakember persze a MOL Campus innovatív kivitelezését és fenntartható megoldásait is örömmel bemutatta a BizniszPlusznak adott interjúban.
Egyetlen vállalkozás sem építi fel önmagát, és a legfőbb erőforrása a vezető, aki – pláne egy új üzlet megalapozása közben – sajátos támogatást igényel. A többféle vállalkozás- és vezetőfejlesztő tréninget szervező SEED Alapítvány az ügyvezető igazgató szerint még frissebb módszerekkel, gyakorló vállalkozókkal mentorálja a kezdőket. Lakatosné Lukács Zsuzsanna ebben az epizódban világít rá, hányféle teendő van egy üzleti ötlettel, mire az működő vállalkozássá alakul. Ezen az úton tereli végig az újdonsült cégeket a RajtUp programjuk is.
Ebben az epizódban Pataki Tamás, a Canon Business Development Managere segítségével mutatjuk be, hogy milyen eszközök és mesterséges intelligencia megoldások lehetnek az orvosok segítségére – már nem is a jövőben, hanem akár napjainkban. Az elöregedő társadalmakban egyre több pácienst kell ellátnia az egészségügynek, így olyan technológiák nélkül, amiket például a Canon Medical Solutions képalkotó rendszerei nyújtanak, egyre nehezebb megfelelő számú és pontosságú diagnózist felállítani. De mi köze mindennek a ReCaptcha internet-felhasználó azonosításhoz és az önvezető autókhoz? Ez is kiderül a beszélgetésből.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS