A „robotszorongás” éppen ott a legerősebb, ahol az emberek ritkán találkoznak velük. A kockázatok jobban aggasztják a válaszadókat, mint a munkahelyek.
A robotokról szóló viták gyakran a jövőről szólnak, de egy friss nemzetközi kutatás szerint sokkal inkább a jelen tapasztalatai alakítják az emberek véleményét. A mérési technológiákkal foglalkozó Hexagon AB Robot Generation című felmérése azt mutatja: a robotoktól való félelem ott a legerősebb, ahol az emberek a mindennapokban ritkán találkoznak velük.
A kutatás kilenc országban készült, és összesen 18 000 ember vett részt benne.
A vizsgált nemzetek között szerepelt az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Németország, Svájc, Japán, Dél-Korea, Kína, Brazília és India, a válaszadók összetétele pedig 9000 felnőttből és ugyanennyi 8–18 év közötti fiatalból állt.
Társadalmi jelenség lett a „robotszorongás”
A robotszorongás rangsorát az Egyesült Királyság vezeti: a felnőttek 52 százalékát aggasztja, hogy valami rosszul sülhet el, ha robotokkal kellene együtt dolgozni vagy kapcsolatba kellene lépni velük. A lista másik végén Dél-Korea áll: a modern távolkeleti országban a felnőtteknek csak 29 százaléka számolt be hasonló érzésekről.
A felmérés szerint a különbségek magyarázatát abban érdemes keresni, hogy mennyire találkoznak az emberek robotokkal a mindennapokban.
A kutatásban mért országok sorrendje robotszorongás alapján:
1. Egyesült Királyság — 52 százalék
2. Egyesült Államok — 45 százalék
3. Brazília — 45 százalék
4. Németország — 44 százalék
5. Kína — 44 százalék
6. India — 42 százalék
7. Svájc — 39 százalék
8. Japán — 35 százalék
9. Dél-Korea — 29 százalék
Miközben náluk a legmagasabb a szorongás aránya, a brit felnőtteknek csupán 30 százaléka látott vagy használt már robotot a való életben. A mesterséges intelligenciát viszont sokkal többen használják: a brit válaszadók 61 százaléka az elmúlt három hónapban igénybe vett ilyen rendszert, és több mint felük robotnak tekinti az AI-chatbotokat.
A kutatás más képet mutat Kínában, ahol a felnőttek 75 százaléka találkozott már robotokkal a mindennapokban, és 81 százalékuk kifejezetten izgatott a technológia jövőbeli lehetőségei miatt. A kínai válaszadók 90 százaléka használt mesterséges intelligenciát az elmúlt három hónapban, és 76 százalék robotnak tartja az AI-chatbotokat.
A robotok megítélése attól függ, hol találkozunk velük
A kutatás rámutat, hogy az emberek nem általában utasítják el a robotokat, hanem inkább az számít, milyen környezetben és milyen feladatra jelennek meg. A válaszadók többsége a gyárakban és raktárakban érzi magát a legkényelmesebben robotok jelenlétében: 63 százalékuk támogatja az ilyen használatot.
Otthoni környezetben már jóval alacsonyabb az elfogadottság: csak 46 százalék mondta azt, hogy nem zavarja a robotok jelenléte, és az iskolákban még kisebb ez az arány, mindössze 39 százalék.
A felmérés azt is megmutatta, milyen feladatokat fogadnak el leginkább az emberek. A válaszadók fele szerint a robotok akkor jelentenek valódi előnyt, ha veszélyes vagy fizikailag megterhelő munkát végeznek. A megkérdezettek 50 százaléka a nagyobb biztonságot, 51 százaléka pedig a termelékenység növekedését említette a legfontosabb előnyként.
A kutatás eredményei szerint a legnagyobb félelem nem a munkahelyek elvesztéséhez kapcsolódik. Amikor a válaszadókat arról kérdezték, mi aggasztja őket leginkább a robotok munkahelyi terjedésével kapcsolatban, a többség a kibertámadások kockázatát említette. A felnőttek 51 százaléka tart attól, hogy a robotokat feltörhetik vagy rossz célra használhatják, és ez veszélybe sodorhatja az adatokat vagy az informatikai rendszereket. A fizikai meghibásodástól vagy sérüléstől 41 százalék tart, és ugyanekkora arány fél attól is, hogy a robotok elveszik az emberek munkáját.
A bizalom kulcsa a láthatóság és a tapasztalat
„Az emberek nem egy elvont vitát folytatnak a robotikáról. Azt mérlegelik, hol van helyük a robotoknak, mit kell csinálniuk, és mennyire biztonságosan irányítják őket. A szorongás ott nő meg, ahol a robotok láthatatlanok, nehezen érthetők, vagy úgy tűnik, kicsúsznak az emberi irányítás alól” – magyarázta a Hexagon műszaki igazgatója. Burkhard Boeckem szerint„a bizalom tapasztalatból és világos határokból épül fel. Amikor az emberek megértik, mire valók a robotok, és mire nem, akkor nő az önbizalmuk a használatukkal kapcsolatban”.
A címlapkép illusztráció. Forrás: Enchanted Tools / Unsplash
A HIPA támogatásával megvalósuló 1,9 millió eurós beruházás révén az amerikai NI egyebek mellett új generációs tesztelési megoldásokat fejleszt.
Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.