A látássérültek mindennapjait segítő robotkutya integrált nyelvi modell segítségével kommunikál a gazdájával. Akár folyamatos párbeszédre is képes az útvonal mentén.
A vakvezető robotkutya sosem fárad el, tűpontosan ismeri a környezetét, és a legbonyolultabb irodaházban is magabiztosan navigálja a rábízott embert. A New York-i Állami Egyetem binghamtoni intézményének kutatói mesterséges intelligenciával felvértezett gépre bíznák az optimális útvonal megtervezését és az akadályok kikerülését – mindezt úgy, hogy az eszköz élő szóban tájékoztatja a felhasználót az aktuális helyzetéről.
Az innováció alapja az a felismerés, hogy a technológia képes áthidalni azokat a korlátokat, amelyekkel a hús-vér segítőállatok nem tudnak megbirkózni.
A fejlesztés egyik legfontosabb eleme a fejlett nyelvi képesség. Amíg egy vakvezető kutya betanítása hosszú folyamat, és az állat kognitív kapacitásai is végesek, a robotrendszer szinte korlátlan információ befogadására és továbbítására képes. „A vakvezető robotkutya olyat tud, amit a biológiai vakvezető kutyák már nem, hiszen utóbbiak legfeljebb, ha 20 parancsot értenek meg” – érvelt a technológia mellett Shiqi Zhang docens.
A projekt során a GPT-4 nyelvi modellt integrálták a gépbe, így a robotkutya nemcsak gépies utasításokat követ, hanem valódi interakcióba is lép a környezetével, illetve a gazdájával. A csapat korábban már eljutott odáig, hogy a robot a póráz megrántására reagálva navigál, de az új szisztéma a következő mérföldkövet jelenti a kétoldalú ember-gép kommunikációban.
Így működik az automatizált vakvezető
A rendszer indulás előtt ismerteti az egész útvonalat, menet közben pedig valós idejű leírást ad a látássérült személynek a körülötte lévő tárgyakról és eseményekről. Ezeket a képességeket persze a gyakorlatban is próbára tették: felkértek hét vak személyt, hogy a gép segítségével keressenek meg egy tárgyalótermet egy bonyolult, több helyiségből álló irodai környezetben. A robot először megkérdezte az úti célt, majd felvázolta a lehetőségeket és a várható menetidőt. Miután a felhasználó kiválasztotta a számára legmegfelelőbb opciót, a robot elindult, és folyamatos narrációval kísérte végig az utat, egészen a megérkezésig.
„Ez kiemelten fontos lehetőség a gyengénlátók vagy vakok számára, mivel látás nélkül viszonylag korlátozott a helyzetfelismerésük és a környezet érzékelése” – hangsúlyozta Zhang.
A kísérlet után kitöltött kérdőívekből kiderült, hogy a résztvevők rendkívül hasznosnak találták az előzetes útvonalterv ismertetését és a menet közbeni tájékoztatást is. A jövőben a kutatócsoport további teszteket tervez, hogy növeljék a rendszer önállóságát. Az egyetem közleménye szerint a végső cél az, hogy a robotkutya ne csak zárt térben, hanem hosszabb távokon és kültéri helyszíneken is biztonságosan tudja kalauzolni a látássérült embereket.
Címlapkép: Jonathan Cohen
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.