A manőverezhető videokapszula az endoszkópia alternatívája

A manőverezhető videokapszula az endoszkópia alternatívája
2023. 06. 04., 13:35

A hagyományos endoszkópos diagnosztikai eszközökez válthatja fel a jövőben egy miniatűr videokapszula, amivel az orvos távirányítással lesz képes végigmanőverezni a beteg bélrendszerén.

A koncepcióról a George Washington Egyetem American Society for Gastrointestinal Endoscopy oldalán megjelent tanulmánya bizonyította be, hogy működőképes. A videokapszulát egy külső mágnes és a videojátékokhoz használt kontrollerekhez hasonló eszköz közös munkájával lehet háromdimenziós mozgásra bírni, a gyomron keresztül.

„A hagyományos endoszkópia invazív eljárás a betegek számára, arról nem is beszélve, hogy az altatás és a munkából való kiesés miatt költséges is – érvelt Andrew Meltzer, az egyetem sürgősségi orvostudományi tanszékénak professzora. Ha nagyobb vizsgálatokkal sikerül bizonyítani, hogy a módszer kellően érzékeny a nagy kockázatú elváltozások kimutatására, akkor a mágneses vezérlésű kapszulákat gyors és egyszerű módon lehetne használni a felső tápcsatornában jelentkező egészségügyi problémák, például a fekélyek vagy a gyomorrák szűrésére.”

Meltzer azután kezdett érdeklődni a mágnesesen vezérelt kapszulás endoszkópia iránt, hogy az egyetemi kórház sürgősségi osztályán olyan betegeket látott gyomorfájdalommal vagy gyanús felső tápcsatorna-vérzéssel, akiknek a hagyományos endoszkópia ambulánsan történő elvégzése finoman szólva is problémás volt.

„Voltak olyan betegeim, akik vérző fekélyre utaló tünetekkel érkeztek a sürgősségire, és még ha klinikailag stabilak is voltak, nem állt módomban értékelni az állapotukat anélkül, hogy feljegyezzem őket endoszkópiára. A sürgősségin nem tudtunk endoszkópiát végezni, de sok ide érkező beteg meg nem juttatható el a járóbeteg-ellátásban működő endoszkópiára, holott az az életveszélyes vérzés megelőzésének kulcsfontosságú diagnosztikai eszköze – magyarázta Meltzer. – Ennek a problémának a megoldására kezdtem el kevésbé invazív módszereket keresni a felső gyomor-bélrendszeri traktus vizualizálására – a belső vérzés gyanújával érkező betegek esetében.”

Ez a tanulmány az első, ami az Egyesült Államokban teszteli a mágnesesen vezérelt kapszulás endoszkópiát. A súlyos gyomorfájdalommal a sürgősségire vagy orvosi rendelőbe kerülő betegek számára a kapszula lenyelése és a helyszínen történő diagnózis felállítása - a hagyományos endoszkópiára való időpontkérés és átszállítás nélkül - óriási előny, és potenciálisan életeket menthet. Egy külső mágnes lehetővé teszi a kapszula mozgatását, ezáltal a gyomor minden anatómiai területe láthatóvá válik, majd videóra rögzíthetők, esetleg lefényképezhetők a vérzések, gyulladások és rosszindulatú elváltozások.

Az egyetem szerint a kontroller használatának elsajátítása időbe telik és oktatást igényel, de fejlesztenek hozzá egy olyan szoftvert, ami mesterséges intelligencia használatával önvezetővé teszi a kapszulát, magyarán a gyomor minden részében automatikusan is képes lesz közlekedni, sőt, rögzíteni minden rendellenességet. A szerven belül készült videók ezután bárhová továbbíthatók, felülvizsgálat, vagy külső konzultáció céljából.

Meltzer és munkatársai egy orvosi rendelőben már 40 páciensen végeztek sikeres vizsgálatot a fentebb leírt mágnesesen vezérelt kapszulás endoszkópiával, és megállapították, hogy az orvos képes elmanőverezni a kapszulát a gyomor minden fontosabb részéhez, 95 százalékos vizualizációs aránnyal.

A kapszulákat a sürgősségi orvos irányította, a leleteket pedig egy független gasztroenterológus vizsgálta felül. A kutatásban résztvevő betegek utóvizsgálatra is elmentek, ahol hagyományos endoszkópiával megállapították: az új módszer ugyanúgy észlelhetők magas kockázatú elváltozások. A páciensek többsége (80 százaléka) nem túl váratlan módon a kapszulás módszert részesítette előnyben a hagyományos endoszkópiás vizsgálattal szemben.

A kutatást vezető professzor közölte, hogy ez egyelőre meglehetősen kis mintavétel, és sokkal nagyobb merítésre, jóval több betegen végzett vizsgálatra van szükség ahhoz, hogy biztosak legyenek benne: a módszerük nem hagy ki fontos elváltozásokat, így alkalmas lehet a hagyományos endoszkópia kiváltására. És van még egy nagy akadály: a kapszulás módszer esetében lényeges hátrányt jelent, hogy a felfedezett elváltozásokról nem lehet rögtön biopsziát készíteni – ez egyelőre csak az ismert endoszkópiával lehetséges.

A NaviCam névre keresztelt kapszulás endoszkópiás rendszert a kutatást finanszírozó AnX Robotica fejlesztette ki. A texasi cég 11,8 mm átmérőjű, 27 mm hosszú eszköze 640*480-as képfelbontást, 0,5-6 FPS között változtatható képkockasűrűséget és akár 16 órás akkumulátoros üzemidőt biztosít.

Gábor János

Főoldali kép: AnX Robotica

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-11 10:30:00
46 milliós forintos forgalmat tárt fel a NAV egy privát Facebook-csoportban, amelynek adminisztrátora márkás (Calvin Klein, Gucci, Nike stb.) ruhákat, kiegészítőket árult, csak éppen az adózásról „feledkezett meg” (adószáma sem volt).
2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS