„Erkölcsös” AI: új módszerrel tanítják vezetni az autonóm járműveket

„Erkölcsös” AI: új módszerrel tanítják vezetni az autonóm járműveket
Gábor János  |  2025. 06. 23., 13:05

A mesterséges intelligenciát már erkölcsi kérdésekben is döntéshelyzetek elé állítják. Egy új módszer azt vizsgálja, hogy az emberek hogyan döntenek vezetés közben, és ez alapján tanítják az AI-t.

Az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatói megerősítettek egy módszert, amellyel tanulmányozni lehet, hogy az emberek hogyan hoznak erkölcsi döntéseket vezetés közben. Az így nyert adatokat önvezető járművek mesterséges intelligenciájának képzésére használják. A kísérleteket filozófusok segítségével tesztelték.

Veljko Dubljević professzor, a Frontiers in Psychology folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője azt állítja, a balesetek gyakran alacsony téttel bíró döntésekből, például abból fakadnak, hogy valaki túllépi a sebességhatárt, vagy nem áll meg teljesen a stoptáblánál. A csapata azt akarta megérteni, hogy vezetés közben hogyan hoznak döntéseket az emberek, és mi számít erkölcsös döntésnek a volán mögött. A tudós szerint ehhez kvantitatív adatok kellenek.

„Szükségünk volt egy olyan módszerre, amellyel számszerűsíthető adatokat gyűjthetünk, hiszen ilyen típusú adatok nélkül nem tudjuk megtanítani az önvezető járművek mesterséges intelligenciáját az erkölcsös döntések meghozatalára – magyarázta Dubljević. Hozzátette: az adatgyűjtés technikáját validálniuk is kellett, és „az erkölcspszichológia területén a legaprólékosabb kritikusok a filozófusok”, így őket kérték fel a módszer tesztelésére.

A technika az ún. „Agent Deed Consequence” (ADC) modellre épül. Ez azt feltételezi, hogy az emberek három tényezőt vesznek figyelembe az erkölcsi ítéletek meghozatala során: az ágenst – vagyis a cselekvő szándékát és jellemét, a cselekedetet, valamint magát a következményt.

A kutatók különböző közlekedési helyzeteket mutattak a kísérlet humán résztvevőinek, majd kérdéseket tettek fel nekik a döntések erkölcsi elfogadhatóságáról és az egyes szituációk részleteiről. A vizsgálatot 274 filozófiai doktori fokozattal rendelkező személy vállalta.

„A különböző filozófusok eltérő iskolákhoz tartoznak, tehát eltérően gondolkodnak arról, mi számít erkölcsös döntésnek – mondja Dubljević. A haszonelvűek például teljesen máshogy közelítik meg az erkölcsi problémákat, mint a deontologikusok, akik a szabályok betartását helyezik előtérbe.”

Elméletileg ezek az eltérő nézőpontok különböző eredményekre kellett volna, hogy vezessenek, mégis, az eredmények mindenhol egységesek voltak.

„Haszonelvűek, deontologikusok, erényetikusok – bármelyik irányzat hívei voltak is, ugyanazokra a következtetésekre jutottak, amikor a vezetési döntések erkölcsi megítéléséről volt szó – számolt be a professzor. Ez azt jelenti, hogy általánosítani tudjuk a megállapításokat, vagyis az új technikának óriási potenciálja van a mesterséges intelligencia képzésében, ami komoly előrelépés.”

Dubljević felvázolta: a munkájuk következő lépése a módszer nagyobb mintán, sőt, különböző nyelveken történő tesztelése, hiszen csak így lehetnek biztosak benne, hogy a megközelítésük mennyire általánosítható nyugati kultúrákon belül és azokon túl is.

Címlapkép: Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 17., 16:05
A nyár nemcsak a pihenés, hanem a munkavégzés rugalmasabb formáinak időszaka is. Egyre többen dolgoznak görög szigeteken, a horvát tengerpartokon vagy éppen a Balaton mellett – hívhatjuk őket akár digitális nomádnak is, magyar céges státusszal. De tényleg működik ez szabályosan, vagy inkább adó- és tb-kockázatot húzunk magunkra? A kérdésre a Niveus szakértője válaszol.
2025-07-18 18:15:00
Magyarországi leányvállalatának 2021-es megalapítása után újabb K+F projekttel bővíti budapesti központját a Tulip Interfaces. Az amerikai gyártástechnológiai vállalkozás csapata a befektetés után 26 mérnökkel bővül, akiknek feladata a „no-code platform” fejlesztésének támogatása lesz. Az 5,8 millió euró értékű K+F beruházással a cég tovább erősíti befolyását az európai tech piacon.

  Rovathírek: HIPA

Magyarországi leányvállalatának 2021-es megalapítása után újabb K+F projekttel bővíti budapesti központját a Tulip Interfaces. Az amerikai gyártástechnológiai vállalkozás csapata a befektetés után 26 mérnökkel bővül, akiknek feladata a „no-code platform” fejlesztésének támogatása lesz. Az 5,8 millió euró értékű K+F beruházással a cég tovább erősíti befolyását az európai tech piacon.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A Siemens a világ vezető automatizálási és robotikai szakkiállításán, a müncheni automaticán mutatta be intralogisztikai fejlesztéseit. Ezekkel már nem csak nagyvállalati, hanem kkv-szinten is elérhetővé válnak a vállalat raktárautomatizáló megoldásai. Boros Péter, a Siemens Zrt. szakértője kérésünkre bemutatta az autonóm mobil robotokban (AMR) és automatizált irányítású járművekben (AGV) rejlő új lehetőségeket, amelyek üzembe helyezését és működtetését új dimenzióba emeli az Operations Copilot rendszer, valamint a Safe Velocity szoftvermegoldás. Előbbivel, a mesterséges intelligencia alapú felületén keresztül beszélgetésbe is elegyedhetünk, míg utóbbi hibabiztosan felügyeli a járművek sebességét, lehetővé téve, hogy a biztonsági lézerszkennerek védőmezői valós időben igazodjanak az adott környezethez.
Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS