„Erkölcsös” AI: új módszerrel tanítják vezetni az autonóm járműveket

„Erkölcsös” AI: új módszerrel tanítják vezetni az autonóm járműveket
Gábor János  |  2025. 06. 23., 13:05

A mesterséges intelligenciát már erkölcsi kérdésekben is döntéshelyzetek elé állítják. Egy új módszer azt vizsgálja, hogy az emberek hogyan döntenek vezetés közben, és ez alapján tanítják az AI-t.

Az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatói megerősítettek egy módszert, amellyel tanulmányozni lehet, hogy az emberek hogyan hoznak erkölcsi döntéseket vezetés közben. Az így nyert adatokat önvezető járművek mesterséges intelligenciájának képzésére használják. A kísérleteket filozófusok segítségével tesztelték.

Veljko Dubljević professzor, a Frontiers in Psychology folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője azt állítja, a balesetek gyakran alacsony téttel bíró döntésekből, például abból fakadnak, hogy valaki túllépi a sebességhatárt, vagy nem áll meg teljesen a stoptáblánál. A csapata azt akarta megérteni, hogy vezetés közben hogyan hoznak döntéseket az emberek, és mi számít erkölcsös döntésnek a volán mögött. A tudós szerint ehhez kvantitatív adatok kellenek.

„Szükségünk volt egy olyan módszerre, amellyel számszerűsíthető adatokat gyűjthetünk, hiszen ilyen típusú adatok nélkül nem tudjuk megtanítani az önvezető járművek mesterséges intelligenciáját az erkölcsös döntések meghozatalára – magyarázta Dubljević. Hozzátette: az adatgyűjtés technikáját validálniuk is kellett, és „az erkölcspszichológia területén a legaprólékosabb kritikusok a filozófusok”, így őket kérték fel a módszer tesztelésére.

A technika az ún. „Agent Deed Consequence” (ADC) modellre épül. Ez azt feltételezi, hogy az emberek három tényezőt vesznek figyelembe az erkölcsi ítéletek meghozatala során: az ágenst – vagyis a cselekvő szándékát és jellemét, a cselekedetet, valamint magát a következményt.

A kutatók különböző közlekedési helyzeteket mutattak a kísérlet humán résztvevőinek, majd kérdéseket tettek fel nekik a döntések erkölcsi elfogadhatóságáról és az egyes szituációk részleteiről. A vizsgálatot 274 filozófiai doktori fokozattal rendelkező személy vállalta.

„A különböző filozófusok eltérő iskolákhoz tartoznak, tehát eltérően gondolkodnak arról, mi számít erkölcsös döntésnek – mondja Dubljević. A haszonelvűek például teljesen máshogy közelítik meg az erkölcsi problémákat, mint a deontologikusok, akik a szabályok betartását helyezik előtérbe.”

Elméletileg ezek az eltérő nézőpontok különböző eredményekre kellett volna, hogy vezessenek, mégis, az eredmények mindenhol egységesek voltak.

„Haszonelvűek, deontologikusok, erényetikusok – bármelyik irányzat hívei voltak is, ugyanazokra a következtetésekre jutottak, amikor a vezetési döntések erkölcsi megítéléséről volt szó – számolt be a professzor. Ez azt jelenti, hogy általánosítani tudjuk a megállapításokat, vagyis az új technikának óriási potenciálja van a mesterséges intelligencia képzésében, ami komoly előrelépés.”

Dubljević felvázolta: a munkájuk következő lépése a módszer nagyobb mintán, sőt, különböző nyelveken történő tesztelése, hiszen csak így lehetnek biztosak benne, hogy a megközelítésük mennyire általánosítható nyugati kultúrákon belül és azokon túl is.

Címlapkép: Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 10., 17:10
2025. júniusban nemcsak az elektromos és hibrid hajtásláncú használt autók iránt nőtt dinamikusan az érdeklődés, de a korábban csak stagnáló hagyományos (benzin, dízel) hajtású autók is újra szárnyra kaptak – derül ki a Használtautó.hu adataiból.
2025. 07. 09., 11:40
„A mesterséges intelligenciát elsősorban az emberi munkaerő tehermentesítésére használják a HR területén is, az pedig hasonlóan dolgozik az előszűrésnél, mint általában egy szakember: kulcssavakat keres, és a megadott kritériumoknak való megfelelést figyeli.”
2025-07-10 18:25:00
Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbit azonban így is meghaladta 1,1 százalékkal a szolgáltatások volumene az Európai Unióban 2025 áprilisában – tájékoztatott az Eurostat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS