Áttörés: ez az AI 100 százalék pontossággal jelzi a Parkinson kórt, 7 évvel előre

Áttörés: ez az AI 100 százalék pontossággal jelzi a Parkinson kórt, 7 évvel előre
Gábor János  |  2024. 06. 19., 14:10

Egy új, áttörést jelentő kutatás során olyan biomarkereket azonosítottak, amelyek lehetővé tehetik a gyógyszeres terápiák korai megkezdését, ezáltal a Parkinson-kór kialakulásának lassítását vagy akár megelőzését.

A Londoni Egyetem és a Göttingeni Egyetemi Orvosi Központ kutatói olyan vérvizsgálatot fejlesztettek ki, amely mesterséges intelligenciát használva képes előre jelezni a Parkinson-kórt, akár hét évvel azelőtt, hogy az első tünetek megjelennének – állítja a kutatásról szóló közlemény. Mivel ez egy neurodegeneratív betegség, amelyet remegés, végtagmerevség és lassú mozgás jellemez, mondani sem kell, mekkora eredmény lenne, ha sikerülni a tünetek kialakulásának lassítását, enyhítését vagy megelőzését. A Parkinson-kór a leggyorsabban növekvő neurológiai állapot világszerte, és a betegség terjedelmes szakirodalma ellenére a korai diagnózis eddig komoly kihívást jelentett.

A Parkinson-kór diagnózisa jelenleg a mozgással kapcsolatos tünetek megfigyelésén alapul. Mire azonban ezek a tünetek megjelennek, az agyban elég már jelentős károsodások keletkeztek. Az újonnan feltalálta vérvizsgálat ugyanakkor forradalmasíthatja a Parkinson-kór kezelését.

„Szükségünk van arra, hogy a betegeket még a tünetek megjelenése előtt diagnosztizáljuk, hiszen az agysejteket nem tudjuk újranöveszteni. A meglévők védelme viszont kulcsfontosságú, így [a forradalmi vérvizsgálattal] új terápiák válnak elérhetővé” – magyarázta Kevin Mills professzor, a tanulmány vezető szerzője. A korai felismerés lehetővé tenné az orvosok számára, hogy beavatkozzanak, mielőtt a betegség jelentősen előrehaladna, potenciálisan lassítva vagy akár megállítva annak fejlődését. Az AI-alapú teszt nyolc véralapú biomarker paneljét elemzi, amelyekről ismert, hogy megváltoznak Parkinson-kóros betegekben.

Vérvizsgálat azonosítja a magas kockázatú Parkinson-kóros betegeket – évekkel a tünetek előtt

A tanulmány középpontjában olyan egyének álltak, akiknél gyors szemmozgásos (REM) alvási viselkedési zavart (RBD), vagyis egy olyan állapot áll fenn, amikor az egyének korlátozottan fizikailag is megélik az álmaikat (pl.: heves szemgolyómozgás a lecsukott szemhéj alatt). Ezeknek a betegeknek körülbelül 75-80 százaléka a synucleinopathia agyi rendellenességben szenved, amit az alfa-synuclein fehérje felhalmozódása jellemez és komoly szerepe van a Parkinson-kór kialakulásában. A tudósok által kiképzett AI eszköz elemezte az alvási viselkedési zavaros betegek vérmintáit, és megállapította, hogy 79 százalékuk vérprofilja megegyezik Parkinson-kóros páciensekével.

A kutatók tíz éven át követték ezeket a betegeket, és az AI előrejelzései hitelesnek bizonyultak: a csapat 16 olyan egyént azonosított, akiknek a szervezetében később Parkinson-kór fejlődött ki, és köztük több is akadt, akiknek az első tünetei az AI-diagnózis után csak hét évvel jelentek meg.

A kutatócsoport a jövőben azon fog aktívan dolgozni, hogy finomítsa a tesztet és minél pontosabbá tegye ahhoz, hogy magas kockázatú populációkban, például Parkinson-kórral összefüggő genetikai mutációkkal rendelkező egyének körében széleskörű szűrésekre lehessen használni. A csapat emellett finanszírozást keres egy egyszerűbb vérteszt kifejlesztéséhez, ami még korábbi felismerést tesz lehetővé, meghaladva a jelenlegi hét éves ablakot is.

Főoldali kép: Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 22., 14:30
A kkv-szektor két éve tartós alkalmazkodási pályára állt, a kedvezőtlen makrofeltételek közepette a működőképesség fenntartására rendezkedtek be a vállalkozások, amelyek szerint a kiszámíthatatlanság vált az egyik legfőbb problémává saját vállalkozásuk üzletmenetét illetően – derül ki a VOSZ-tag kkv-k üzleti hangulatát, beruházási hajlandóságát és pénzügyi helyzetét negyedévente mérő VOSZ Barométer friss kutatásából.
2026. 01. 22., 14:20
Folytatódott a javuló tendencia a hazai nagyvállalatok gazdasági várakozásainak tekintetében – derült ki a K&H nagyvállalati növekedési index legfrissebb, 2025 utolsó negyedéves kutatási adataiból. 2024 ősze óta egy kisebb kitérőtől eltekintve javuló trendet mutat a főindex, amely tíz pontos javulással már mínusz 3 pontot mutat.
2026. 01. 21., 17:15
A Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma – amelynek tagjai a CBRE, a Colliers, a Cushman & Wakefield, az Eston International, az iO Partners és a Robertson Hungary – közzétette 2025 negyedik negyedévére vonatkozó irodapiaci összefoglalóját.
2026. 01. 22., 09:05
Idén havi 16 140 forint személyi kedvezmény jár a személyi jövedelemadóból azoknak, akik az igénybevétel időpontjában rendelkeznek a súlyos fogyatékosság minősítéséről – például laktóz- vagy gluténérzékenységről – szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal – emlékeztet az adóhivatal.
2026-01-22 19:20:00
Az orvosi eszközök fejlesztésére szakosodott Medicontur összesen 20,8 millió eurós beruházásai nyomán K+F projekttel bővíti zsámbéki központjának tevékenységét, gyártókapacitást bővít és a Gyármentő Program keretében zöld átállásra irányuló fejlesztéseket valósít meg. A projekttel 58, köztük 10 kutatás-fejlesztő munkahelyet teremt a magyar gyártó.
2026-01-22 18:05:00
A bajor tulajdonú Sano-Modern Takarmányozás Kft. tízmilliárd forintos beruházással új takarmánykeverő üzemet épít a Csémen meglévő gyára mellett, így megháromszorozza az itt készülő állati táp mennyiségét. A beruházást a magyar kormány 5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással segítette – jelentették be a létesítmény január 22-i alapkőletételén.
2026-01-21 19:05:00
Dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség megbízott közjogi főügyészhelyettese ad tippeket arra, hogy miként lehet a háztartásban keletkezett hulladékot jogszerűen és megfelelően kezelni.

  Rovathírek: HIPA

Az orvosi eszközök fejlesztésére szakosodott Medicontur összesen 20,8 millió eurós beruházásai nyomán K+F projekttel bővíti zsámbéki központjának tevékenységét, gyártókapacitást bővít és a Gyármentő Program keretében zöld átállásra irányuló fejlesztéseket valósít meg. A projekttel 58, köztük 10 kutatás-fejlesztő munkahelyet teremt a magyar gyártó.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS