Egy új, áttörést jelentő kutatás során olyan biomarkereket azonosítottak, amelyek lehetővé tehetik a gyógyszeres terápiák korai megkezdését, ezáltal a Parkinson-kór kialakulásának lassítását vagy akár megelőzését.
A Londoni Egyetem és a Göttingeni Egyetemi Orvosi Központ kutatói olyan vérvizsgálatot fejlesztettek ki, amely mesterséges intelligenciát használva képes előre jelezni a Parkinson-kórt, akár hét évvel azelőtt, hogy az első tünetek megjelennének – állítja a kutatásról szóló közlemény. Mivel ez egy neurodegeneratív betegség, amelyet remegés, végtagmerevség és lassú mozgás jellemez, mondani sem kell, mekkora eredmény lenne, ha sikerülni a tünetek kialakulásának lassítását, enyhítését vagy megelőzését. A Parkinson-kór a leggyorsabban növekvő neurológiai állapot világszerte, és a betegség terjedelmes szakirodalma ellenére a korai diagnózis eddig komoly kihívást jelentett.
A Parkinson-kór diagnózisa jelenleg a mozgással kapcsolatos tünetek megfigyelésén alapul. Mire azonban ezek a tünetek megjelennek, az agyban elég már jelentős károsodások keletkeztek. Az újonnan feltalálta vérvizsgálat ugyanakkor forradalmasíthatja a Parkinson-kór kezelését.
„Szükségünk van arra, hogy a betegeket még a tünetek megjelenése előtt diagnosztizáljuk, hiszen az agysejteket nem tudjuk újranöveszteni. A meglévők védelme viszont kulcsfontosságú, így [a forradalmi vérvizsgálattal] új terápiák válnak elérhetővé” – magyarázta Kevin Mills professzor, a tanulmány vezető szerzője. A korai felismerés lehetővé tenné az orvosok számára, hogy beavatkozzanak, mielőtt a betegség jelentősen előrehaladna, potenciálisan lassítva vagy akár megállítva annak fejlődését. Az AI-alapú teszt nyolc véralapú biomarker paneljét elemzi, amelyekről ismert, hogy megváltoznak Parkinson-kóros betegekben.
A tanulmány középpontjában olyan egyének álltak, akiknél gyors szemmozgásos (REM) alvási viselkedési zavart (RBD), vagyis egy olyan állapot áll fenn, amikor az egyének korlátozottan fizikailag is megélik az álmaikat (pl.: heves szemgolyómozgás a lecsukott szemhéj alatt). Ezeknek a betegeknek körülbelül 75-80 százaléka a synucleinopathia agyi rendellenességben szenved, amit az alfa-synuclein fehérje felhalmozódása jellemez és komoly szerepe van a Parkinson-kór kialakulásában. A tudósok által kiképzett AI eszköz elemezte az alvási viselkedési zavaros betegek vérmintáit, és megállapította, hogy 79 százalékuk vérprofilja megegyezik Parkinson-kóros páciensekével.
A kutatók tíz éven át követték ezeket a betegeket, és az AI előrejelzései hitelesnek bizonyultak: a csapat 16 olyan egyént azonosított, akiknek a szervezetében később Parkinson-kór fejlődött ki, és köztük több is akadt, akiknek az első tünetei az AI-diagnózis után csak hét évvel jelentek meg.
A kutatócsoport a jövőben azon fog aktívan dolgozni, hogy finomítsa a tesztet és minél pontosabbá tegye ahhoz, hogy magas kockázatú populációkban, például Parkinson-kórral összefüggő genetikai mutációkkal rendelkező egyének körében széleskörű szűrésekre lehessen használni. A csapat emellett finanszírozást keres egy egyszerűbb vérteszt kifejlesztéséhez, ami még korábbi felismerést tesz lehetővé, meghaladva a jelenlegi hét éves ablakot is.
Főoldali kép: Freepik
A HIPA támogatásával megvalósuló 1,9 millió eurós beruházás révén az amerikai NI egyebek mellett új generációs tesztelési megoldásokat fejleszt.
Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.