Áttörés: ez az AI 100 százalék pontossággal jelzi a Parkinson kórt, 7 évvel előre

Áttörés: ez az AI 100 százalék pontossággal jelzi a Parkinson kórt, 7 évvel előre
Gábor János  |  2024. 06. 19., 14:10

Egy új, áttörést jelentő kutatás során olyan biomarkereket azonosítottak, amelyek lehetővé tehetik a gyógyszeres terápiák korai megkezdését, ezáltal a Parkinson-kór kialakulásának lassítását vagy akár megelőzését.

A Londoni Egyetem és a Göttingeni Egyetemi Orvosi Központ kutatói olyan vérvizsgálatot fejlesztettek ki, amely mesterséges intelligenciát használva képes előre jelezni a Parkinson-kórt, akár hét évvel azelőtt, hogy az első tünetek megjelennének – állítja a kutatásról szóló közlemény. Mivel ez egy neurodegeneratív betegség, amelyet remegés, végtagmerevség és lassú mozgás jellemez, mondani sem kell, mekkora eredmény lenne, ha sikerülni a tünetek kialakulásának lassítását, enyhítését vagy megelőzését. A Parkinson-kór a leggyorsabban növekvő neurológiai állapot világszerte, és a betegség terjedelmes szakirodalma ellenére a korai diagnózis eddig komoly kihívást jelentett.

A Parkinson-kór diagnózisa jelenleg a mozgással kapcsolatos tünetek megfigyelésén alapul. Mire azonban ezek a tünetek megjelennek, az agyban elég már jelentős károsodások keletkeztek. Az újonnan feltalálta vérvizsgálat ugyanakkor forradalmasíthatja a Parkinson-kór kezelését.

„Szükségünk van arra, hogy a betegeket még a tünetek megjelenése előtt diagnosztizáljuk, hiszen az agysejteket nem tudjuk újranöveszteni. A meglévők védelme viszont kulcsfontosságú, így [a forradalmi vérvizsgálattal] új terápiák válnak elérhetővé” – magyarázta Kevin Mills professzor, a tanulmány vezető szerzője. A korai felismerés lehetővé tenné az orvosok számára, hogy beavatkozzanak, mielőtt a betegség jelentősen előrehaladna, potenciálisan lassítva vagy akár megállítva annak fejlődését. Az AI-alapú teszt nyolc véralapú biomarker paneljét elemzi, amelyekről ismert, hogy megváltoznak Parkinson-kóros betegekben.

Vérvizsgálat azonosítja a magas kockázatú Parkinson-kóros betegeket – évekkel a tünetek előtt

A tanulmány középpontjában olyan egyének álltak, akiknél gyors szemmozgásos (REM) alvási viselkedési zavart (RBD), vagyis egy olyan állapot áll fenn, amikor az egyének korlátozottan fizikailag is megélik az álmaikat (pl.: heves szemgolyómozgás a lecsukott szemhéj alatt). Ezeknek a betegeknek körülbelül 75-80 százaléka a synucleinopathia agyi rendellenességben szenved, amit az alfa-synuclein fehérje felhalmozódása jellemez és komoly szerepe van a Parkinson-kór kialakulásában. A tudósok által kiképzett AI eszköz elemezte az alvási viselkedési zavaros betegek vérmintáit, és megállapította, hogy 79 százalékuk vérprofilja megegyezik Parkinson-kóros páciensekével.

A kutatók tíz éven át követték ezeket a betegeket, és az AI előrejelzései hitelesnek bizonyultak: a csapat 16 olyan egyént azonosított, akiknek a szervezetében később Parkinson-kór fejlődött ki, és köztük több is akadt, akiknek az első tünetei az AI-diagnózis után csak hét évvel jelentek meg.

A kutatócsoport a jövőben azon fog aktívan dolgozni, hogy finomítsa a tesztet és minél pontosabbá tegye ahhoz, hogy magas kockázatú populációkban, például Parkinson-kórral összefüggő genetikai mutációkkal rendelkező egyének körében széleskörű szűrésekre lehessen használni. A csapat emellett finanszírozást keres egy egyszerűbb vérteszt kifejlesztéséhez, ami még korábbi felismerést tesz lehetővé, meghaladva a jelenlegi hét éves ablakot is.

Főoldali kép: Freepik

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 25., 11:15
A hazai ingatlanpiaci drágulás a nyaralókra is hatott, egy év alatt 11,5 százalékkal emelkedtek az átlagos hirdetési négyzetméterárak. A Balaton népszerű települései a budapesti árakkal versenyeznek – derül ki a zenga.hu ingatlankeresési és hirdetési oldal adataiból. De ilyen árak mellett nem éri meg jobban tengerparti nyaralót venni?
2025-03-25 17:10:00
A Közös Agrárpolitika keretében, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló, a feldolgozó üzemek fejlesztését segítő pályázati felhívás keretében 94 beruházási projekt összesen 5,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesült; ezekkel a döntésekkel a megítélt támogatások összege 12,2 milliárd forint – tájékoztatott az Agrárminisztérium.
2025-03-25 12:10:00
A kapcsolt vállalkozások transzferárainak vizsgálata évek óta kiemelt terület, azonban a NAV az idei évtől kezdve minden eddiginél több erőforrást mozgósít ennek ellenőrzésére. Márciustól új szakértői szervezeti egységek jöttek létre a terület ellenőrzésére, sőt ezek az osztályok fogják végezni a globális minimumadóval összefüggő vizsgálatokat is, amely új elemként jelenik meg a NAV idei ellenőrzési tervében – hívta fel a figyelmet Kiss Tamás, a SALDO Zrt. Tanácsadó üzletágának vezetője.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS