A jövő nem kellemes, legalábbis bizonyos munkakörökben dolgozók számára. Könnyű összefüggéseket sejteni a Microsoft elbocsátásai és mesterséges intelligencia stratégiája között.
A Microsoft kedden megkezdte 6000 dolgozó elbocsátását, ami a teljes munkaerejének közel 3 százaléka - tudta meg az AP. A hírügynökség szerint több mint két év távlatából ez a legnagyobb leépítési hullám a technológiai vállalatnál. A döntés része annak a folyamatnak, amely során a cég jelentős összegeket fordít mesterséges intelligencia fejlesztésére.
A redmondi központtal rendelkező cég csak Washington államban 1985 szoftvermérnöki és termékmenedzsmenti pozíciókban dolgozó emberétől válik meg, de közölte, hogy leépítések minden szinten, csapatban és földrajzi területen történnek, elsősorban a vezetői réteg vékonyítása érdekében. Az értesítéseket kedden el is kezdték kiküldeni a dolgozóknak.
A döntés néhány héttel azután született meg, hogy a cég olyan jelentős eladásokról és nyereségről számolt be, amelyek meghaladták a Wall Street várakozásait a január-márciusi negyedévben.
A Microsoft 2023 júniusában 228 000 teljes munkaidős alkalmazottat foglalkoztatott, ebből 55 százalék az Egyesült Államokban dolgozott. Januárban egy kisebb, teljesítményalapú leépítést hajtottak végre, de a mostani 3 százalékos elbocsátás a legnagyobb azóta, hogy 2023 elején 10 000 dolgozótól váltak meg, ami a munkaerő közel 5 százaléka volt.
Amy Hood, a Microsoft pénzügyi igazgatója az áprilisi eredménybemutató tájékoztatón közölte: a cég arra összpontosít, hogy „nagy teljesítményű csapatokat építsen, és növelje az agilitását azáltal, hogy csökkenti a vezetők számát”. Elmondása szerint a márciusi létszám 2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, de kissé csökkent az előző év végéhez képest.
A leépítések a Microsoft üzletágainak minden részét érintik, beleértve az Xbox videojáték-platformot és a LinkedIn szakmai közösségi oldalt is.
A Microsoft konkrétan nem indokolta a leépítéseket, csak annyit közölt, hogy ezek „olyan szervezeti változások részei, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a vállalat sikeres lehessen egy dinamikus piacon”. Azt, hogy ez alatt mire gondoltak, jól sejteti, hogy júniusra elérik az évi 80 milliárd dolláros költést, amit mesterséges intelligencia fejlesztéséhez szükséges adatközpontok és más infrastruktúrák kiépítésére fordítanak. Az AI-eszközökről korábban azt mondták, megváltoztatják az emberek munkavégzésének módját, beleértve a Microsoft saját munkahelyeit is.
„Amikor a nagy technológiai cégek azt mondják, hogy csökkentik a vezetői rétegeket, az nem igazán hangzik úgy, mintha ezt az AI hajtaná. Nem várja el senki, hogy a ChatGPT helyettesítse a menedzsert – vélekedett Daniel Zhao, a Glassdoor vezető közgazdásza. – Ahogy a cégek gyorsan növekednek, több menedzserre van szükség, akik összehangolják a csapatokat vagy a csapatokon belüli munkát. De csak akkor, amikor a dolgok kezdnek lelassulni, kezdenek el az emberek kérdéseket feltenni arról, mennyire szükségesek ezek a szerepkörök.”
Címlapkép: Coolcaesar/Wikipedia – CC BY-SA 4.0
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.