Az Európai Uniónak olyan környezetet kell biztosítania, amivel elkerülheti a technológiai függést, de kordában tudja tartani a mesterséges intelligenciát – hangsúlyozza az IVSZ – Digitális vállalkozások szövetsége.
Az IVSZ – Digitális vállalkozások szövetsége szerint napjainkban bármely területen működő magyar vállalkozásnak érdemes elkezdenie kísérletezni a mesterséges intelligencia alkalmazásával. Mivel kiforratlan technológiáról van szó, a gépi „hallucináció” miatt viszont kulcsfontosságú az óvatos és tudatos felhasználás. Bár a Google Bard közelmúltbeli megjelenése révén fokozódott a verseny a generatív MI-k piacán, a szektor legjelentősebb szereplői továbbra is amerikai és kínai cégek – Európa minél gyorsabb felzárkózása elengedhetetlen a technológiai függés súlyosbodásának elkerüléséhez.
A közel egy éve hozzáférhető ChatGPT után nemrég a Google Bard chatbot is elérhetővé vált a magyar felhasználók számára. Az IVSZ – Digitális vállalkozások szövetsége szerint a kialakult verseny a technológiai ipar egyéb területeihez hasonlóan a generatív mesterséges intelligenciák piacán is ösztönzi majd a fejlődést. Az újabb szereplők megjelenése is visszaigazolja a technológia jelentőségét, egyre több vállalat lát potenciált ezekben a fejlesztésekben. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy most érkeztek a hírek arról is, hogy az Apple zárt ajtók mögött teszteli a saját mesterségesintelligencia-megoldását, így a generatív MI-piacán is robbanás várható.
Bár a magyar piacon mostanra több versenyző is elérhető, azonban mindkét jelentős szereplő amerikai. A német MI szövetség adatai szerint 2017 óta az MI-modellek 73 százaléka az Egyesült Államokból, 15 százaléka pedig Kínából származik.
„Európa felzárkózása azért lenne különösen fontos, mert így az uniós vállalatok túlságosan is függővé válhatnak néhány big tech cég szolgáltatásaitól, és a komoly versenyhelyzet hiánya a nagy vállalatokat sem fogja újabb és újabb fejlesztésekre ösztönözni. A vállalatok mesterséges intelligencia iránti bizalmát, és ezzel az adatmegosztási hajlandóságot is növelné, ha az adatok, amelyekkel a nyelvi modellt tanítják, Európán belül, egy adatvédelmi szempontból erősen szabályozott környezetben maradnának” – mondta Tajthy Krisztina, az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége főtitkára.
A nagy nyelvi modellek területén azért jelenleg is folynak jelentősebb fejlesztések Európában, így Magyarországon is, bár jelentőségük egyelőre nem mérhető a nagy amerikai versenytársakhoz. Az OTP Bank például még 2021 őszén jelentette be, hogy egy mesterséges intelligenciára optimalizált környezet fejlesztésébe kezd kormányzati együttműködéssel. Egy olyan magyar nyelvi modell létrehozása a projekt célja, amely elsősorban személyre szabott ügyfélkiszolgálást, gyors adatelemzést és döntéselőkészítést tesz lehetővé. Emellett a Nyelvtudományi Kutatóközpont több hazai GPT-modell, köztük a PULI GPTrio létrehozásában is közreműködött, amely 42 milliárd szónyi magyar, 62 milliárd szónyi angol és 110 milliárd kínai jelből álló szövegkorpuszból tanult.
Az MI-szolgáltatások elérhetősége számos szinten segíthet a magyar vállalkozásoknak is, a használatukkal többek között automatizálhatók, felgyorsíthatók bizonyos munkafolyamatok – az adatelemzéstől kezdve a tartalomgyártásig –, amellyel növelhető a hatékonyság. A hazai cégek a DESI legutóbbi adatai alapján még igencsak le vannak maradva a technológia használatában, mindössze 3 százalékuknál épült be a napi működésbe az EU-s 8 százalékkal szemben.
Az IVSZ ösztönzi a magyar vállalkozásokat az MI használatára, emellett azonban szeretné hangsúlyozni az óvatos és tudatos felhasználást. A chatbotok esetében komoly problémát jelent a hallucináció, vagyis az a jelenség, amikor az MI – különösen egy nagy nyelvi modell (LLM), mint például a ChatGPT – tényszerűen hamis vagy értelmetlen információkat generál, amelyek hihetőnek tűnhetnek. A becslések szerint a hallucinációk aránya néhány generatív mesterségesintelligencia-modell jelenlegi verziója esetében 15–20 százalék között lehet, így a szakértők a tényellenőrzés fontosságára hívják fel a figyelmet. Szemléletes példája a biztonságos MI fejlesztés fontosságának a Meta Galacticája, ami mindössze három napig volt csak elérhető. A felhasználók nagyon gyakori hallucinációról és óriási mértékű elfogult tartalomról panaszkodtak.
Az IVSZ kiemeli, hogy már most muszáj konkrét lépéseket tenni a hazai munkavállalók digitális készségeinek fejlesztésében, ha ugyanis ez elmarad, az már rövid távon is komoly versenyhátrányt okozhat Magyarországnak. Az IVSZ részvételével zajló Artificial Intelligence Skills Alliance projekt eredményei azt mutatják, hogy a vállalatoknál a projektmenedzsertől a pénzügyi vezetőig a munkatársaknak el kell sajátítaniuk az új típusú készségeket, de a felsővezetők sem vonhatják ki magukat a továbbképzésből.
A Világgazdasági Fórum Future of Jobs Report című kutatásának eredményei szerint az MI és más diszruptív technológiák elterjedésének munkahelyekre gyakorolt hatása a következő öt év során nettó pozitív lehet, de csak akkor, ha a meglévő munkaerő jelentős részének digitális készségeit is a változó igényekhez igazítják.
A technológiai fejlődés az új és diszruptív technológiák fokozott alkalmazása és a digitális hozzáférés növekedése várhatóan a megkérdezett vállalatok több mint felénél a munkahelyek növekedését fogja elősegíteni, ezzel szemben a vállalatok egyötödénél átalakulhatnak a munkakörök ennek hatására. A várható munkaerőpiaci hatások régiónként és szektoronként is eltérőek, de például az e-kereskedelmi, digitális marketing és digitális transzformációs szakemberek körében 25–35 százalékkal nőhet az állások száma a következő öt évben.
IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.