Cisco-kutatás: csak kevesen használják ki az AI erejét, de nekik nagyon megéri

Cisco-kutatás: csak kevesen használják ki az AI erejét, de nekik nagyon megéri
Gábor János  |  2025. 10. 27., 13:25

A Cisco friss globális kutatása szerint csupán a vállalatok 13 százaléka tartozik az AI-élvonalba. Ezek a cégek tudatosan építik stratégiájukat és beruházásaikat a mesterséges intelligencia képességeire.

A Cisco közzétette éves „AI Readiness Index” című tanulmányának harmadik kiadását, amelyhez 26 iparág 8000 felsővezetőjét, illetve üzleti és IT-döntéshozóját kérdezte világszerte. A 2025-ös jelentés azonosított egy következetesen jól teljesítő vállalati csoportot. 

Az úgynevezett Éllovasok egyértelmű előnyre tettek szert abban, ahogyan a mesterséges intelligenciát mérhető üzleti eredmények elérésére használják. Ők a megkérdezett cégek mindössze 13 százalékát alkotják, és minden kulcsmutatóban felülmúlják versenytársaikat.

Az Éllovasok értik, hogy a fejlett infrastruktúrára, irányításra és stratégiára épülő AI- beruházások miként hozhatnak valódi megtérülést.

Ahogy az európai vállalatok egyre gyorsabban vezetik be mesterségesintelligencia-megoldásaikat, a kutatás eredményei egyszerre szolgálnak viszonyítási alapként és figyelmeztetésként: a felkészültség határozza meg a rugalmasságot és az ellenálló képességet.

Az AI-Éllovasok ereje: stratégia, fegyelem és rugalmas infrastruktúra

A Cisco kutatása rávilágít arra, hogy mi különbözteti meg az Éllovasokat a mezőny többi szereplőjétől. Ezek a vállalatok nem projektként, hanem alapvető üzleti szükségletként kezelik a mesterséges intelligenciát.

Közel 99 százalékuk rendelkezik meghatározott AI-útitervvel, míg az összesített mezőnyben ez csupán 58 százalék. Emellett 91 százalékuk változáskezelési tervet is készített, ami lehetővé teszi, hogy az AI-integráció stratégiai és bővíthető módon valósuljon meg.

A Cisco éllovas válaszadóinak 79 százaléka az AI-t tartja legfontosabb beruházási prioritásnak, és 96 százalékuk rövid, illetve hosszú távú finanszírozási stratégiával is rendelkezik erre vonatkozóan.

Az infrastruktúrájuk ugyanezt a tudatosságot tükrözi: 71 százalékuk számolt be rugalmas hálózatokról, amelyek azonnal skálázhatók bármilyen AI-projekthez, míg az összes vállalatnál ez az arány csak 15 százalék. Emellett több mint háromnegyedük egy éven belül növeli adatközponti kapacitását.

Az eredmények alapján az Éllovasok közel 90 százaléka mérhető javulást tapasztalt a nyereségességben, a termelékenységben és az innovációban.

A Cisco szerint ezek a cégek „fegyelmezett, rendszer szintű megközelítést alkalmaznak”, amely egyensúlyt teremt a vízió és a technikai megvalósítás között.

Cisco: új kihívások jönnek az AI-ügynökök és az „infrastruktúra-adósság” miatt

A vállalat kutatása szerint az AI-ügynökök iránti lelkesedés már most jelentős. A válaszadók 83 százaléka tervezi a bevezetésüket, és 40 százalékuk arra számít, hogy az AI-ügynökök egy éven belül az alkalmazottakkal együtt fognak dolgozni. A felkészültségre vonatkozó különbségek viszont növekednek.

A szervezetek több mint fele elismerte, hogy a hálózata nem képes kezelni az MI növekvő összetettségét és adatigényét, és mindössze 15 százalékuk jellemezte rugalmasként a hálózatát.

A jelentés bevezet egy új fogalmat is, az „AI-infrastruktúra-adósságot”. Ez a halmozódó kockázatokat írja le, amit az elhalasztott frissítések és az alulfinanszírozott rendszerek okoznak.

A Cisco megfogalmazása szerint ez „a kompromisszumok, a halogatott frissítések és az alulfinanszírozott architektúrák csendes felhalmozódása, amely idővel aláássa az AI értékét”.

A válaszadók 62 százaléka arra számít, hogy a munkaterhelés három éven belül több mint 30 százalékkal nő, így a technikai adósság gyorsan korlátozhatja a fejlődést.

A Cisco kutatása világosan mutatja, hogy a mesterséges intelligencia hosszú távú értékét azok a cégek képesek kiaknázni, amelyek tudatosan építik fel a növekedési, biztonsági és irányítási alapjaikat. A felkészültség tehát nem csak előny, hanem a mesterséges intelligencia sikerének kulcsa is egyben.

Címlapkép: A Chosen Soul / Unsplash

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

Szolnoki gyárának kapacitásbővítése és a Gyármentő Program támogatásával egy biomassza-erőmű megépítése mellett döntött a Drenik. A 10 éve Magyarországon működő szerb higiéniai alappapír és késztermék gyártó vállalat befektetései megközelítik a 110 millió eurós összértéket, amellyel 55 új munkahely jön létre.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS