Az internet jövőjének három útja – Az AI miatt kettő katasztrófával végződik

Az internet jövőjének három útja – Az AI miatt kettő katasztrófával végződik
Gábor János  |  2025. 09. 17., 14:05

Az egyik legnagyobb kiberbiztonsági vállalat vezetője szerint az AI új korszakot nyit a weben. Most dől el a tartalomkészítők, a technológiai cégek és a keresőmotorok sorsa.

Matthew Prince, a Cloudflare vezérigazgatója a WIRED Big Interview Podcast csatornájának új epizódjában figyelmeztetett több, közelgő, disztópikus AI-forgatókönyvre. Úgy véli, szerinte egyszer és mindenkorra véget értek azok az idők, amikor a keresők uralták az internetet.

„Most, ha keresel valamit, a lap tetején választ kapsz. Nem kapsz kincskereső térképet. Ehelyett azt nyújtják, amit AI Overviewnek nevezünk: egy csomó tartalmat összegyúrnak, különböző módokon összefoglalják és szintetizálják” – magyarázta Prince.

A cégvezető felidézte egy amerikai szövetségi bíró e hónap elején hozott ítéletét is: úgy döntött, a Google-nek – a versenyellenes vádak ellenére – nem kell eladnia a Chrome böngésző keresőjét, mivel a generatív AI „jelentős kihívást jelent a Google piaci dominanciájára” az online keresésben.

Prince szerint az AI nem keresőmotor, hanem „válaszmotor”, így nem tereli a forgalmat külső weboldalak felé. És ez bizony komolyan veszélyezteti a tartalomgyártók munkáját és bevételeit.

A tartalomszolgáltatók erősen függnek az oldalukra irányuló forgalomtól, amely máig a Google találati listáján alapul. A keresőmotor a felhasználók szeme elé teszi a tartalmat, hogy tovább kattintsanak. Ha az AI ellehetetleníti ezt a tartalomfogyasztási formát, sokak sorsa megpecsételődik.

A Black Mirror-forgatókönyv

Prince három lehetséges jövőt lát. Az első: az újságírás és a kutatás teljes eltűnése, hiszen a helyüket az AI veszi át. Véleménye szerint ez a legkevésbé valószínű szcenárió, mert az AI emberi szerzők írásaiból táplálkozik.

A második lehetőség ugyanakkor „ijesztően valószínű”. Ezt, a Netflix futurisztikus sorozata nyomán „Black Mirror- forgatókönyvnek” nevezte, és ha megvalósul, akkor minden tartalomkészítő csupán egy maroknyi AI-cég alkalmazottja lesz – a reneszánsz korszak mecénási rendszeréhez hasonlóan.

A történelmi példa rendkívül szemléletes: Michelangelot, Botticellit vagy da Vincit talán csak a Mediciek miatt ismerjük, hiszen sok művészt és gondolkodót támogattak, ám – az információk feletti kontrollal – a politikai hatalmukat is erősítették.

Prince szerint ez a mecénás modell visszatérhet a digitális korban. Ha megtörténik, akkor olyan cégek, mint az Anthropic, a Perplexity vagy az OpenAI, elkezdhetik alkalmazni a munkanélkülivé váló újságírókat és más kontentgyártókat, így saját tartalomközpontokat hozhatnak létre.

„Lesz egy konzervatív, lesz egy liberális, lesz egy kínai, lesz egy indiai” – sorolta a példákat Prince.

A két katasztrofális út mellett viszont ott a harmadik, legideálisabb forgatókönyv, amiben az AI-cégek a Netflix gyakorlatához hasonlóan licencelik a tartalmat az alkotóktól, és könyvtárként kínálják azokat a felhasználóknak, akik ezért valamilyen módon (pénzzel vagy a figyelmükkel) fizetnek.

A legfontosabb lépés, hogy elkerüljük az AI-katasztrófát

Eddy Cue, az Apple alelnöke egy meghallgatáson azt mondta, egyetlen kereső sem képes letaszítani a trónról a Google-t, ám a generatív AI igen. Ez viszont csak akkor következik be, ha fejlődik a keresési index, vagyis a visszakereshető adatbázis.

Prince erről a lehetőségről azt mondta, a tartalomkészítőkön múlik, hogy sikerül-e megvalósítani: ők azok, akiknek adathiányt kell teremteniük az AI számára, úgy, hogy megakadályozzák a munkájukhoz való ingyenes hozzáférést.

Ennek a megelőzésen túl jogi útja is van: egyre több kiadó és hírügynökség indít pert AI-cégek ellen. A legutóbbi példa erre a Rolling Stone-t és a The Hollywood Reporter-t birtokló Penske Media Corporation: a kiadó épp’ a múlt héten perelte be a Google-t az AI Overview miatt.

Prince saját esetet is említett: a Cloudflare a nyáron dobott piacra egy blokkolási lehetőséget, amellyel a tartalomszolgáltatók megakadályozhatják, hogy az AI-k ingyen hozzáférjenek a tartalmaikhoz. Az Associated Press és a Conde Nast már élt is ezzel a lehetőséggel – jelentette be a vezérigazgató.

Címlapkép: Solen Feyissa / Unsplash

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-11-12 16:05:00
A fizikai munkavállalók megbízhatósága ma a magyar munkaerőpiac egyik legégetőbb kérdése – derül ki a Jobtain kutatásából, amely több mint száz HR-szakember és vezető részvételével készült. A válaszadók 88 százaléka a megbízhatóságot nevezte meg a legfontosabb kiválasztási szempontként, megelőzve a fizikai állóképességet (60 százalék) és a szakmai tapasztalatot (54 százalék).

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS