Az internet jövőjének három útja – Az AI miatt kettő katasztrófával végződik

Az internet jövőjének három útja – Az AI miatt kettő katasztrófával végződik
Gábor János  |  2025. 09. 17., 14:05

Az egyik legnagyobb kiberbiztonsági vállalat vezetője szerint az AI új korszakot nyit a weben. Most dől el a tartalomkészítők, a technológiai cégek és a keresőmotorok sorsa.

Matthew Prince, a Cloudflare vezérigazgatója a WIRED Big Interview Podcast csatornájának új epizódjában figyelmeztetett több, közelgő, disztópikus AI-forgatókönyvre. Úgy véli, szerinte egyszer és mindenkorra véget értek azok az idők, amikor a keresők uralták az internetet.

„Most, ha keresel valamit, a lap tetején választ kapsz. Nem kapsz kincskereső térképet. Ehelyett azt nyújtják, amit AI Overviewnek nevezünk: egy csomó tartalmat összegyúrnak, különböző módokon összefoglalják és szintetizálják” – magyarázta Prince.

A cégvezető felidézte egy amerikai szövetségi bíró e hónap elején hozott ítéletét is: úgy döntött, a Google-nek – a versenyellenes vádak ellenére – nem kell eladnia a Chrome böngésző keresőjét, mivel a generatív AI „jelentős kihívást jelent a Google piaci dominanciájára” az online keresésben.

Prince szerint az AI nem keresőmotor, hanem „válaszmotor”, így nem tereli a forgalmat külső weboldalak felé. És ez bizony komolyan veszélyezteti a tartalomgyártók munkáját és bevételeit.

A tartalomszolgáltatók erősen függnek az oldalukra irányuló forgalomtól, amely máig a Google találati listáján alapul. A keresőmotor a felhasználók szeme elé teszi a tartalmat, hogy tovább kattintsanak. Ha az AI ellehetetleníti ezt a tartalomfogyasztási formát, sokak sorsa megpecsételődik.

A Black Mirror-forgatókönyv

Prince három lehetséges jövőt lát. Az első: az újságírás és a kutatás teljes eltűnése, hiszen a helyüket az AI veszi át. Véleménye szerint ez a legkevésbé valószínű szcenárió, mert az AI emberi szerzők írásaiból táplálkozik.

A második lehetőség ugyanakkor „ijesztően valószínű”. Ezt, a Netflix futurisztikus sorozata nyomán „Black Mirror- forgatókönyvnek” nevezte, és ha megvalósul, akkor minden tartalomkészítő csupán egy maroknyi AI-cég alkalmazottja lesz – a reneszánsz korszak mecénási rendszeréhez hasonlóan.

A történelmi példa rendkívül szemléletes: Michelangelot, Botticellit vagy da Vincit talán csak a Mediciek miatt ismerjük, hiszen sok művészt és gondolkodót támogattak, ám – az információk feletti kontrollal – a politikai hatalmukat is erősítették.

Prince szerint ez a mecénás modell visszatérhet a digitális korban. Ha megtörténik, akkor olyan cégek, mint az Anthropic, a Perplexity vagy az OpenAI, elkezdhetik alkalmazni a munkanélkülivé váló újságírókat és más kontentgyártókat, így saját tartalomközpontokat hozhatnak létre.

„Lesz egy konzervatív, lesz egy liberális, lesz egy kínai, lesz egy indiai” – sorolta a példákat Prince.

A két katasztrofális út mellett viszont ott a harmadik, legideálisabb forgatókönyv, amiben az AI-cégek a Netflix gyakorlatához hasonlóan licencelik a tartalmat az alkotóktól, és könyvtárként kínálják azokat a felhasználóknak, akik ezért valamilyen módon (pénzzel vagy a figyelmükkel) fizetnek.

A legfontosabb lépés, hogy elkerüljük az AI-katasztrófát

Eddy Cue, az Apple alelnöke egy meghallgatáson azt mondta, egyetlen kereső sem képes letaszítani a trónról a Google-t, ám a generatív AI igen. Ez viszont csak akkor következik be, ha fejlődik a keresési index, vagyis a visszakereshető adatbázis.

Prince erről a lehetőségről azt mondta, a tartalomkészítőkön múlik, hogy sikerül-e megvalósítani: ők azok, akiknek adathiányt kell teremteniük az AI számára, úgy, hogy megakadályozzák a munkájukhoz való ingyenes hozzáférést.

Ennek a megelőzésen túl jogi útja is van: egyre több kiadó és hírügynökség indít pert AI-cégek ellen. A legutóbbi példa erre a Rolling Stone-t és a The Hollywood Reporter-t birtokló Penske Media Corporation: a kiadó épp’ a múlt héten perelte be a Google-t az AI Overview miatt.

Prince saját esetet is említett: a Cloudflare a nyáron dobott piacra egy blokkolási lehetőséget, amellyel a tartalomszolgáltatók megakadályozhatják, hogy az AI-k ingyen hozzáférjenek a tartalmaikhoz. Az Associated Press és a Conde Nast már élt is ezzel a lehetőséggel – jelentette be a vezérigazgató.

Címlapkép: Solen Feyissa / Unsplash

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-04-21 15:10:00
A választások utáni héten összességében csökkent a külföldről érkező kereslet a magyarországi lakóingatlanok iránt, de több országból kifejezetten élénkült az érdeklődés. Az ingatlan.com adatai szerint a legerősebb keresletnövekedés Svájcból és az Egyesült Államokból érezhető, de a szavazás utáni héten élénkülés tapasztalható többek között Spanyolországból, Izraelből és az Egyesült Királyságból is.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.