Az általános iskolás gyerekek 90 százaléka gondolja úgy, hogy jobban ért az internethez, mint a szülei - és az esetek többségében igazuk van. Azonban ha a szülők lemaradnak, fogalmuk sem lesz, milyen veszélyekkel találkozhat gyermekük az online térben.
Mit lehet tenni, hogy biztonságban tudjuk őket az interneten? Solymos Ákos, a QUADRON Kibervédelmi Kft. szakértője szerint a szülőknek fel kell hozniuk magukat a gyerekek szintjére, és folyamatosan felügyelni kell őket – ami nem feltétlenül egyenlő a teljes online megfigyeléssel.
A mai digitális korban elképzelhetetlen, hogy egy gyermek telefon, táblagép és számítógép nélkül nőjön fel. Ezek az eszközök már nemcsak a játékot és kikapcsolódást jelentik: az, hogy egy gyermeknek mikor lesz először mobiltelefonja, nagyban függ attól, milyen közösségben éli mindennapjait.
Az iskolai feladatok egy része is áttevődött az online térre, így például a leckék megosztása már üzenetküldő szolgáltatásokon keresztül vagy a közösségi médiában zajlik – ha egy gyerek ezekkel nem rendelkezik, könnyen lemarad, társai pedig kiközösíthetik. Milyen veszélyekkel találkozhat egy kiskorú a digitális világban?
Vírusok, adathalász kísérletek, zsarolás, zaklatás, öngyilkosságra buzdító alkalmazások (Momo, Kék bálna) – csupán néhány azon fenyegetettségek közül, amelyekkel egy gyermek az online térben naponta találkozhat. Kétségeink ne legyenek, a kiberbűnözők kifejezetten utaznak a gyerekekre, így nagy a valószínűsége annak, hogy előbb-utóbb belefutnak egy ilyen helyzetbe.
Ezek a problémák mindenkinél meg fognak jelenni, azonban fel lehet készíteni a gyerekeket. Van azonban egy nagy gond: a szülők elveszítik őket az online térben, és tehetetlenek az ilyen helyzetekben. Sokszor nem is tudnak róla, mert a gyerekük nem nekik szól, hiszen nem tekinti őket hozzáértő partnernek.
„Ha egy gyerek internetezik, közösségi oldalakon van jelen, esetleg játékokban felhúz egy karaktert és ott megismerkedik idegenekkel, gyakorlatilag felvesz egy másik szerepet, egy másik ént – a szülő ebből általában teljesen kimarad. Ez egy ördögi kör: a szülők leterheltek, sokszor csak akkor van szabadidejük, amikor a gyerek kezébe adják a táblagépet vagy a telefont, közben nem veszik észre, hogy a gyerek teljesen rászokik ezekre. A felismerés, hogy az online térben ők már nem ott tartanak, ahol a gyermekük, általában túl későn jön. Nem véletlen, hogy az általános iskolások 90 százaléka gondolja úgy, hogy jobban ért az internethez, mint a szülei vagy tanárai” – hangsúlyozza Solymos Ákos, a QUADRON Kibervédelmi Kft. szakértője.
Ha a szülő nagyon lemarad, annak csak rossz vége lehet: ha például kisfia vagy kislánya odamegy hozzá, hogy segítsen neki egy alkalmazáson belül az adatvédelmi beállításokban, fogalma sem lesz arról, miről beszél a saját gyereke.
Ha pedig a gyerek úgy gondolja, és már tapasztalja is, hogy ő jobban ért ezekhez a dolgokhoz, nehezebben fog elfogadni tiltást, tanácsokat. Kellő tapasztalat híján pedig fogalma sem lesz arról, hogy mennyire fontos az online térben az adatvédelem és az óvatosság.
Az egészséges paranoia és a szülői felügyelet a kulcs
Mit lehet tenni, hogy gyermekünk biztonságban legyen az interneten? Elengedhetetlen, hogy a szülők szintre hozzák magukat: képezniük kell magukat, meg kell ismerniük az alkalmazásokat, közösségi oldalak tagjainak kell lenniük. Nagyon fontos, hogy beszéljenek gyerekeikkel ezekről a dolgokról, és megfelelő szabályrendszert alakítsanak ki – ha kell: tanuljanak a gyereküktől.
„A szülők sokszor nem ellenőrzik, mit csinálnak a gyerekek az interneten, nincsenek erre vonatkozó szabályaik. Pedig nagyon jó korlátozásokat lehet hozni, hogy mikor, mennyi ideig internetezhet, és milyen oldalakat nézhet a gyerek. Vannak szülői felügyelet programok okostelefonra, számítógépre, táblagépre -, amelyek a viszonylag egyszerű szabályrendszertől a teljes kontrollig be tudják határolni, mit nézhetnek a kisgyermekek, ugyanakkor ezek nem fogják helyettesíteni a szülői odafigyelést. Nagyon fontosnak tartom, hogy egészséges paranoiát alakítsunk ki a gyerekekben: el kell érnünk, hogy ha bármivel kapcsolatban, amit az interneten látnak, rossz érzésük van, azonnal szóljanak – mert ekkor tud a szülő segíteni. Minden veszélyre ugyan nem lehet felkészíteni őket, de ha beszélünk ezekről, és felügyelet alatt tartjuk internetes szokásaikat, sokat teszünk a biztonságukért” – tette hozzá Solymos Ákos.
A HIPA támogatásával megvalósuló 1,9 millió eurós beruházás révén az amerikai NI egyebek mellett új generációs tesztelési megoldásokat fejleszt.
Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.