A szülők elveszíthetik gyerekeiket az online térben

2018. 10. 30., 14:00

Az általános iskolás gyerekek 90 százaléka gondolja úgy, hogy jobban ért az internethez, mint a szülei - és az esetek többségében igazuk van. Azonban ha a szülők lemaradnak, fogalmuk sem lesz, milyen veszélyekkel találkozhat gyermekük az online térben.

Mit lehet tenni, hogy biztonságban tudjuk őket az interneten? Solymos Ákos, a QUADRON Kibervédelmi Kft. szakértője szerint a szülőknek fel kell hozniuk magukat a gyerekek szintjére, és folyamatosan felügyelni kell őket – ami nem feltétlenül egyenlő a teljes online megfigyeléssel.

A mai digitális korban elképzelhetetlen, hogy egy gyermek telefon, táblagép és számítógép nélkül nőjön fel. Ezek az eszközök már nemcsak a játékot és kikapcsolódást jelentik: az, hogy egy gyermeknek mikor lesz először mobiltelefonja, nagyban függ attól, milyen közösségben éli mindennapjait.

Az iskolai feladatok egy része is áttevődött az online térre, így például a leckék megosztása már üzenetküldő szolgáltatásokon keresztül vagy a közösségi médiában zajlik – ha egy gyerek ezekkel nem rendelkezik, könnyen lemarad, társai pedig kiközösíthetik. Milyen veszélyekkel találkozhat egy kiskorú a digitális világban?

Vírusok, adathalász kísérletek, zsarolás, zaklatás, öngyilkosságra buzdító alkalmazások (Momo, Kék bálna) – csupán néhány azon fenyegetettségek közül, amelyekkel egy gyermek az online térben naponta találkozhat. Kétségeink ne legyenek, a kiberbűnözők kifejezetten utaznak a gyerekekre, így nagy a valószínűsége annak, hogy előbb-utóbb belefutnak egy ilyen helyzetbe.

Ezek a problémák mindenkinél meg fognak jelenni, azonban fel lehet készíteni a gyerekeket. Van azonban egy nagy gond: a szülők elveszítik őket az online térben, és tehetetlenek az ilyen helyzetekben.  Sokszor nem is tudnak róla, mert a gyerekük nem nekik szól, hiszen nem tekinti őket hozzáértő partnernek.

Ha egy gyerek internetezik, közösségi oldalakon van jelen, esetleg játékokban felhúz egy karaktert és ott megismerkedik idegenekkel, gyakorlatilag felvesz egy másik szerepet, egy másik ént – a szülő ebből általában teljesen kimarad. Ez egy ördögi kör: a szülők leterheltek, sokszor csak akkor van szabadidejük, amikor a gyerek kezébe adják a táblagépet vagy a telefont, közben nem veszik észre, hogy a gyerek teljesen rászokik ezekre. A felismerés, hogy az online térben ők már nem ott tartanak, ahol a gyermekük, általában túl későn jönNem véletlen, hogy az általános iskolások 90 százaléka gondolja úgy, hogy jobban ért az internethez, mint a szülei vagy tanárai” – hangsúlyozza Solymos Ákos, a QUADRON Kibervédelmi Kft. szakértője.

Ha a szülő nagyon lemarad, annak csak rossz vége lehet: ha például kisfia vagy kislánya odamegy hozzá, hogy segítsen neki egy alkalmazáson belül az adatvédelmi beállításokban, fogalma sem lesz arról, miről beszél a saját gyereke.

Ha pedig a gyerek úgy gondolja, és már tapasztalja is, hogy ő jobban ért ezekhez a dolgokhoz, nehezebben fog elfogadni tiltást, tanácsokat. Kellő tapasztalat híján pedig fogalma sem lesz arról, hogy mennyire fontos az online térben az adatvédelem és az óvatosság.

Az egészséges paranoia és a szülői felügyelet a kulcs

Mit lehet tenni, hogy gyermekünk biztonságban legyen az interneten? Elengedhetetlen, hogy a szülők szintre hozzák magukat: képezniük kell magukat, meg kell ismerniük az alkalmazásokat, közösségi oldalak tagjainak kell lenniük. Nagyon fontos, hogy beszéljenek gyerekeikkel ezekről a dolgokról, és megfelelő szabályrendszert alakítsanak ki – ha kell: tanuljanak a gyereküktől.

A szülők sokszor nem ellenőrzik, mit csinálnak a gyerekek az interneten, nincsenek erre vonatkozó szabályaik. Pedig nagyon jó korlátozásokat lehet hozni, hogy mikor, mennyi ideig internetezhet, és milyen oldalakat nézhet a gyerek. Vannak szülői felügyelet programok okostelefonra, számítógépre, táblagépre -, amelyek a viszonylag egyszerű szabályrendszertől a teljes kontrollig be tudják határolni, mit nézhetnek a kisgyermekek, ugyanakkor ezek nem fogják helyettesíteni a szülői odafigyelést.  Nagyon fontosnak tartom, hogy egészséges paranoiát alakítsunk ki a gyerekekben: el kell érnünk, hogy ha bármivel kapcsolatban, amit az interneten látnak, rossz érzésük van, azonnal szóljanak – mert ekkor tud a szülő segíteni. Minden veszélyre ugyan nem lehet felkészíteni őket, de ha beszélünk ezekről, és felügyelet alatt tartjuk internetes szokásaikat, sokat teszünk a biztonságukért” – tette hozzá Solymos Ákos. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS