A jövő a beágyazott fizetési megoldásoké, a bankok közvetlen szerepe csökken, miközben újra a kereskedő és a vásárló között zajlik majd a fizetés – véli Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezetője.
Hogyan fizetünk majd pár év múlva? Milyen hatással lesz az ezekben a percekben is zajló fintech forradalom a mindennapi életünkre? Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezetője szerint jelentős fordulat előtt állunk.
„Talán a legnagyobb változás az lesz, hogy – bármennyire is furcsa – mintha visszamennénk az időben. Régen is a kereskedő/tulajdonos és a vásárló között zajlott az üzlet, a termékek átadása és kifizetése – most lényegében újra ez lesz, hiszen az azonnali fizetési megoldásokkal, appokkal, QR-kódos fizetéssel a felek között köttetnek meg az üzletek. Sok esetben a résztvevők számára a bankok egyáltalán nem lesznek érintve a tranzakcióban.”
A háttérfolyamatokat tekintve bonyolult ugyan az embedded payment (beágyazott fizetési megoldások) rendszere, azonban a népszerűségét pont az adja, hogy a felhasználók ebből semmit sem észlelnek: számukra egyetlen gombnyomás a vásárlás, az ügyintézés.
„Az ilyen pénzügyi szolgáltatások mögött nem feltétlenül bankok, hanem jelentős nemzetközi fintech cégek állnak, amelyek teljes körű folyamatokat végeznek el tizedmásodpercek alatt. Felmérik az ügyfél hitelképességét, képesek a késleltetett fizetésre, átváltanak helyettünk. Ezekre a folyamatokra mindenképp figyelnünk kell, mert az embedded payment megoldásoké a jövő” – mondta Ángyán Balázs, aki szerint a jövőben az a szolgáltató tudja megtartani az ügyfeleit, amely a legjobb felhasználói élményt adja. A modern ügyfelek nagyon nem szeretik a felesleges időrablást, kattintást.
A változások az eladók, gyártók számára is új világot teremtenek. A döntéseket ugyanis sok esetben nem az ember hozza majd meg, hanem a gép. „Ha eddig valaki cipőt akart eladni, a potenciális vásárlóknak reklámozta a cipőt. Eddig. Egyre több vásárló azonban ma már a mesterséges intelligenciától kér tanácsot: mit vegyen, kitől és mennyiért? A pénzügyi szolgáltatók és a gyártók így nem elsősorban a fogyasztókra céloznak majd, hanem a mesterséges intelligenciát kell befolyásolniuk” – jósolta Ángyán Balázs.
Ha vásárlásról van szó, mindig felmerül a kérdés: meddig marad még a készpénz? Magyarországon jelenleg 50–50 százalék használ készpénzt, illetve digitális megoldásokat. Ausztriában még többen fizetnek papírpénzzel a boltban, mint nálunk, míg néhány ázsiai országban már szinte kizárólag az online fizetés létezik. Nem úgy tűnik, hogy a pénztárcák gyártását hamarosan be kellene szüntetni, legalábbis a következő években még biztosan marad a készpénz.
„A készpénz értékét évszázadok óta az a közös hitünk adja, hogy színes papírdarabokért dolgokat lehet vásárolni. Ugyanez a hit teszi értékessé egyre többek számára az egyeseket és nullákat, vagyis a bankszámlánkon nyilvántartott pénzünket is. Ebből a szempontból semmiféle különbség nincs, és kényelmi okok miatt az elektronikus fizetési megoldások további terjedése várható. Ugyanakkor a készpénz megfoghatósága sokak számára érték, így várhatóan sokáig velünk marad” – mondta Ángyán Balázs.
Budapesten alakítja ki új üzleti szolgáltató központját a Janus Henderson globális alapkezelő vállalat.
Gyorsabban haladnak a tervezettnél a paksi atomerőmű bővítésének munkálatai, így már a december 15-én kezdődő héten el tudják kezdeni a szakemberek az első beton öntését közvetlenül megelőző műszaki feladatok végrehajtását – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 9-én Moszkvában.